Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom

65

1) Az elvi alapon 1903—1910 közötti tanulmány-évekből a szemlélődés, adatgyűjtés, kijegecesedés korából való cikkeket öleli fel. Belőlük eruptív módra tör elő a riadt megdöbbenés, látva a román vezetők jövőre irányuló célját, mely homlokegyenest ellenkező végletek felé ragadja a lelkeket. Ennek összecsapása a fennálló hatalommal végzetesnek Ígérkezett. Már akkor kutatottt lázasan a megoldás után, megtalálni az érzelmi kapcsot, mely a két népfajt összefűzze a közös veszedelem ellen. Ez a gondolat akkor, 15 évvel előbb volt nagyon időszerű.

2, A gyakorlati erő próbája 1910—1914, a megyei élet, gyakorlati, közigazgatási és politikai kérdések megvilágositása ugyanezen elvek szerint.

3, A történeti fordulat 1917—1920-ból közöl néhány megnyilatkozást. Ez azonban annyira kívül esik még a történeti távlaton, hogy legjava cikkei nem bitják meg a nyomdafestéket.

4, Utolsó része a kisebbségi fronton, a Magyar Szövetség meg- alakúlásától a mai napig folytatott munkáról számol be. Az már aktuális politika s mégis le meri szögezni pontosan álláspontját, mert egy- részét az események máris igazolták, a többit pedig reméli, hogy nem fogja a jövő megcáfolni.

A szerző hite szerint az erdélyi magyarság történelmi hivatása, hogy összekötő szerve, egyben záloga legyen Keíeteurópa legtermészetesebb nemzetközi kapcsolatának: a magyar—román szövetségnek s ebből a szempontból kell nézni az egész művet, amely egy széles látókörű, érett politikusnak, egy meggondolt, mélyen érző embernek és a legtisztább keresztyéni gondolattól eltelt szociológusnak legbensöségesebb vallomása.

(Mezőtúr) Dr. Boross István.

Dr. Noszky Jenő: A Mátra Hegység geomorphológiai viszonyai. 1:75.000 részletes geológiai és 1:50.000 vázlatos térképpel, 10 ábrával, 146 o. Budapest. Studium bizománya. Nyomta Kertész József, Karcag.

Szerző hatalmas készültséggel, gondos irodalmi és személyes, sok esetben helyesbitő tapasztalatok alapján megírt, előkelő tudományos színvonalon álló munkával gazdagította a hazai geológiai irodalmat ezzel a művével. Gondos kritika alá veszi a Mátra elnevezés alatt álló vidéket, megállapítván, mennyi tartozik tényleg oda, mennyire lehet összhangba hozni a gyakorlati és szigorúan tudományos megoldást. A Mátrát ösz- szesen 6 részre osztja fel. (Központi Mátra, a Mátra alja, a Mátra lába, a Mátra hidja, Különleges részletek és végül a Zagyvavölgy és Tárnavölgy,) A következőkben (5—78, o.) részletesen ismerteti a Mátrában található összes földtani képződményeket, a carbontól a holocénig, alapos tájékoztatást nyújtván az egész hegység sztratigráfiai viszonyairól. Ismerteti a hegységben előforduló tektonikai elváltozásokat, megjelölvén, hogy a hegység szerkezetében mekkora szerepet játszott az egykori vulkánizmus, mennyiben járul hozzá mai arculatához a szél deflációs hatása, valamint a suvadás, mint eróziós tényéző. (79—91. o.)