Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom

Azirodafmí élet központjai a kolozsvári „Erdélyi Irodalmi Társaság“, a marosvásárhelyi „Kemény Zs.“, a temesvári „Arany J.‘‘, a nagyváradi „Szigligeti Társaság". Méltán jegyzi meg a szerző, hogy mindez azt mutatja, hogy a felosztás nem elgyengítette az erdélyi magyarságot, hanem ellenkezőleg önbizalomra serkentette, alkotó munkára késztette és rövid idő alatt teremtett értékeivel az összmagyar kultúrát is fölfrissítette. Kevésbbé biztató a fejlődés a színészet, zene és képzőművészet terén, még leginkább a festészet mutat örvendetes kezdeményezést. Sz. 0.

Hegyaljai Kiss Géza: Napfény a Hegyalján. Felvidéki életképek. 1928.

A csinos kiállítású kötet címét az első elbeszéléstől kapta. Apró rajzok ezek a felvidéki (elsősorban zempléni) nép életéből. Minket főleg a Könyvosztás c. rajz érdekel, mely mutatja, hogy a falusi nép mennyire szereti a könyvet. Aktuális ezt tudni azért is, mert a minisztérium most készül ellátni olvasmánnyal a falu népét. Jó lesz résen állani a protestantizmusnak! G. J.

Darkó Jenő : Gróf Széchenyi István görög tanulmányai. 1928.

A Debr, Tisza István-Tudomány egy etemen 1928. szept. 22-én rektori székfoglaló értekezésül mutatta be ezt az illusztris szerző. Külön- lenyomatként jelent meg a Budapesti Szemle 1928. dec. számából. A legnagyobb magyar görög olvasmányairól számol be a kis füzetke írója: Platon: Apológia, Phaidon, Politeia, Pausanias, Anakreon, Solon, Thukydides, Epiktetos, Plutarchos, Polybios voltak olvasmányai keleti útja (181819.) alatt. Sőt újgörögül is meg tudta magát értetni. De hogy a görög irodalom és művészet alkotásait jobban megértse, előtanulmányokat végzett, angol, német és francia tudományos írók műveit forgatta. Instruktort is vitt magával az útra. Tróját is megszemlélte. Volt Chios- ban, Athénben, a görögországi csatatereken, a Parnassuson, Mykené- ben, Spártában, Olympia völgyében. Gondolatai későbbi művében találnak kifejezési formát. (A Kelet Népe bevezetésében említett Epíkte- tost atyja jellemzésénél nélkülözzük.) Az élvezetesen megírt füzet új vonásokat ad Széchenyi képéhez. Gulyás J.

Dr. Gönczy Lajos: Isten hatalmas keze alatt. Egyházi beszédek. Nyomatott Tordán 1927. A „Studium“ könyvesbolt bizománya. Bpcst, IV. Muzeum-körut 21.

A szerző 150 oldalas könyvében 30 egyházi beszédet nyújt az olvasó felé szerető szívvel, testvéri lélekkel. Előszavában az író dr. Ravasz László tanítványának vallja magát. Jó tanítvány, aki megtanúlta földi mesterétől az igehirdetés művészetének legfőbb titkát, hogy t. i. a jó igehirdetőnek állandóan tanúlnia kell az örök Mestertől, a Jézus Krisztustól. Beszédeiben sok új gondolat található. A beszédek érdekességét és értékét különösen megnöveli az, hogy bennök az elszakított részeken élő hívő magyar református lélek tisztán tükröződik vissza. Soraiból mélységes hit, élő reménység és törhetetlen akarat sugárzik.

62