Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 2. szám - Goudy László: Luther Kis Kátéja
Luther Kis Kátéja. 1529. január 20-án Luther Márton kiadta a Kis Káténak első fali táblácskáját s ha könyvalakban ez a kis könyv sokkal később is jelent meg, mégis ez a dátum jelöli meg a Kis Káté keletkezési idejét. Azóta számtalan kiadásban jelent meg és majdnem minden nemzet nyelvén ismeretes s joggal lehet elmondani róla, hogy a keresztyénség elterjesztése érdekében az Újszövetségen kívül ez a könyv tett a legtöbbet. Mi ennek a könyvnek az értéke a mai kor szemüvegén keresztül nézve s mi volt az értéke megjelenésekor? Ezekre a kérdésekre úgy tudunk megfelelni, ha fordított sorrendben adjuk meg a választ. Luther kora előtt is volt már káté. Az őskeresztyénség idejében is ismeretes volt ez az írásrnü s a páli levelekben is megvannak az úgynevezett erkölcstanítási falitáblácskáknak a nyomai. A tananyag azóta egészen Lutherig sokat nem változott. Mindenikben benne volt a Miatyánk, a Hiszekegy, a Tízparancsolat, de amíg a középkor ezeken felül mindenféle, a katholicizmus szellemének megfelelő bővítésekkel látta el, addig a lutheri káténak az összehasonlítás szempontjából az a kimagasló értéke, hogy teljesen biblikussá lett és a szentírás követelményeivel teljesen megegyező. Luther előtt a káté tényleg forgalomban lévő könyv, de jóformán semmiféle használatnak nem örvendhetett, hiszen nemcsak a nép széles rétegeibe nem kerülhetett el, hanem az akkori lelkészek intelligenciája miatt ők maguk is alig tudták elolvasni vagy megérthetni azt. Egyes püspökségek fennmaradt rendeletéiből olvassuk, hogy a falusi papoktól csak azt kívánták, hogy ne mezítláb jelenjenek meg az oltár előtt s a mise szövegét fel tudják olvasni, ha annak tartalmát meg nem is értik. Ilyen körülmények között természetesen érthető az, hogy a káték népszerűségnek nem örvendhettek s általában nem is ol- .vasták azokat. A reformáció korában a lelkész a nép szívéhez közelebb jutott el, a családfők részben papi hivatalt töltöttek be s nekik mindennapi szükségük volt, hogy a kátét először önmaguk megismerjék s családjuknak meg is taníthassák. Luther is ezzel a célzattal irta meg és ez volt a pedagógiai célja mellett a másik, talán a fontosabb cél. A reformáció kora ebben a könyvben nemcsak hitvallási iratot látott, hanem joggal és komolyan hitte erről a könyvről, hogy a szentírásból készült kivonat az, amely elegendő arra a keresztyénségnek, hogy abból a legszükségesebb vallási ismereteket megszerezze. Azt is látjuk történelmi tapasztalatok alapján, hogy ennek a hivatásnak tökéletesen megfelelt s amikor később igazi pedagógiai célzattal Luther ki
