Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 10. szám - Gulyás József: A beiratkozások tanulságai - Hazai és külföldi irodalom
404 pogány és keresztyén székelyek kibékülése a másik kölcsönzés, a világzárvirág meséje — pogány mitológia keretében — már teljesen Jókai fantáziája: nagy elhitető művészetének fényes bizonysága. Ismertetésének legértékesebb részét azokban a sorokban találtam, amelyek a már szinte izzásig felhevült olvasót a mü elolvasására buzdítják ; ez a pár sor béldtett ki az egész vállalkozás irányzatával : ismertetni s egyszersmind olvasásra serkenteni, azaz összekötni a hasznost a kellemessel ... (Mezőtúr) Dr. Boross István. Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond.: Parasztok a világháborúban. Békéscsaba tudós ev. esperese, akinek egyházi körökben inkább vallási tárgyú könyvei alapján van tisztelt neve, elismert tekintély a parasztkérdéssel foglalkozó szociológiai irodalomban is. E tárgyra vonatkozó legújabb vizsgálatainak eredményét fönti címen írott könyvben tette közzé. Hatalmas szakirodalmi tájékozottsága kiterjed a kérdéssel foglalkozó szláv, német és skandináv irodalom ismeretére. Imponáló részrehajlatlanság és a magyar viszonyok alapos ismerete jellemzik a munkát. A könyv minden sorából árad a szegény népet faji és felekezeti különbség nélkül magához ölelő őszinte szeretet és a józan utat járó cselekvő hazafiság. Higgadt, fölényes stílusa megejti az olvasót s ebben nagy segítsége egyszerű, keresetlen, rövid mondatokban gördülő kellemes magyar nyelve is. A mű két pengőért kapható a szerzőnél. (Szarvas) Kiss Sándor. A kőszegi földrajz-tanügyi kiállítás jegyzéke (1929. május 26-tól június 3-ig). Különlenyomat a kőszegi iskolák értesítőiből. A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztálya minden évben felkeresi az ország valamelyik nagyobb városát, hogy ott vándor- gyűlést rendezzen. Kettős célja van ennek: tanulni és tanítani. Tanulni mennek a tanítók, tanárok, hogy megismerjék az illető várost, annak anyagi és szellemi műveltségét, hogy élő ismeret után taníthassanak róla. De tanítanak is, mert felhívják az illető város közönségének figyelmét a földrajzra, annak kiváló fontosságára. Saját magunkon tapasztaljuk most, hogy „nemcsak nyelvében, hanem földjében is él a nemzet,“ Egy kiváló protestáns emberünk, dr. Bátky Zsigmond, a Magyar Néprajzi Múzeum igazgatója hangoztatta ezt már a „boldog" béke éveiben, a mondás is tőle származik. Bele kell rögzíteni a magyar agyvelőkbe, hogy föld nélkül nincs ország, ha elveszítjük a földünket, lassanként elveszítjük hazánkat is. Az iskolákban minden tárgynál hangoztathatjuk ezt, de egynél sem annyira, mint éppen a földrajzban. Ez indította a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályát arra, hogy a vándorgyűlésekkel kapcsolatban földrajz-pedagógiai kiállításokat is rendezzen. Vándorgyűlést tartottak már: Székesfehérvár, Esztergom, Győr, Nyíregyháza, Eger, Szolnok, Kecskemét, Vác, Kőszeg városokban, de földrajz-pedagógiai kiállítást csak Szolnokon, Kecskeméten és Kőszegen rendeztek. Ha összehasonlítjuk az elért eredményeket, azt látjuk, hogy a kő-
