Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 9. szám - Külföldi lapszemle
370 jelenik meg. Az utolsó füzetek pedagógiai vonatkozású cikkei: Egy felvidéki város (Besztercebánya) társasélete 200 év előtt (Oravecz ( .). Torkos Lázzló (Szachovszky Gy.). A Kisdednevelés 1929. novemberi száma folytatólagosan hozza Romain Rolland cikkét A Brunsvik nővérekről és unokatestvérükről és Montessori Mária: Kézikönyvem című művét. Az Országos Polgáríískolai Tanáregyesületi Közlöny 1929. októberi száma nagyrészt Ferenczi Zoltán emlékének van szentelve. (Havas I. bevezetője, Sólyom J. előadása Ferenczi és a Petőfi-kultusz címen.) Csíky Etelka ismerteti Gönczy Pál érdemeit a polgári iskola körül, Kedves M. a fizika tanításáról értekezik, Kendoff Károly a Szegeden újjáalakult gyakorlóiskola megnyitásáról ír és annak szervezetét ismerteti, özv. paniti Nagy Benedekné pedig azt kívánja, hogy a kézimunka tanterve új köntösbe öltözzék, vagyis többet öleljen föl, mint eddig. * Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1929. októberi számából különösen kiemelendő Dékány István cikke: Négy alapelv a mai történettanításban. Ezek: 1. A történelmi realizmus elve (reális és megfelelőkép kapcsolt tények sora a kezdet). 2. Az ismeretesből kiindulás elve. 3. A megelevenítés elve. 4. A kiegészítés (egységkeresés) elve. A Debreceni Protestáns Lap október 26 és november 2-í számaiban folyó cikkében Szele Miklós melegen ajánlja művészi bibliai szemléltető képek használatát. Külföldi lapszemle. Zeitschrift für pädagogische Psychologie, experimentelle Pädagogik und jugendkundliche Forschung. 29. évf. 7—10. szám. Karl Erlacher 10—14 éves iskolás gyermekek teljesítőképességét vizsgálta a tanév elején és végén. Számtani; olvasási és kézügyességi gyakorlatokat végeztetett velük és megállapította, hogy nagyjából egymáshoz viszonyítva megtartják képességüket: az év elején nyert rangsortól az évvégi csak kis mértékben tér el. A gyengébbek haladása átlag nagyobb, mint az ügyesebbeké, úgyhogy a tanulók közti különbség az iskola hatására kiegyenlítődik. A legnagyobb eltérés az egyes tanulók teljesítménye közt a számtanban volt. A gyakorlás a fiúk és lányok közt mutatkozó kirívó különbséget is megszüntette. Jellemző, hogy a lányoknál a gyakorlásnak sokkal nagyobb befolyása volt a rangsorozás megváltoztatására, mint a fiúknál. Fr. Parschau az iskolai tanítás eredményének tartósságára vo-