Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 8. szám - Külföldi lapszemle

Ez utóbbit a psychoanalizis nem ismeri. Ahol mindent csak a termé­szet kauzál-biológiai törvényeiből magyaráznak, ott „magasabb“ erőkről beszélni nem lehet. Ha mégis van ilyen, azt a finomodás folyamatának tulajdonítják. A keresztyénség szerint az alacsonyabb és magasabb rendű erők harcban állanak egymással. Amikor a magasabb rendű erők alul maradnak, akkor van az az idegesség, az a nyugtalanság, mely korunkra annyira jellemző. A keresztyén ember a maga lelki bonyodalmát Isten ítélő széke elé viszi. A psychoanalizis hivei az orvos sugalmazó erejére támaszkodnak. Pedig az orvos is ember, aki nagyon gyakran nincs abban a helyzetben, hogy lelki betegét meg tudja nyug­tatni, aminek gyakran súlyos visszaesés a következménye. Minden­esetre boldogabb az, aki lelki baját a legnagyobb orvos gyógyítására : Jézusra bízza. Az orosz gyermekkönyvtárak munkája. A régi Oroszországban ez a fogalom teljesen ismeretlen volt. Ha volt is ilyen könyvtár, csak a tartományok fővárosaiban, messze attól, hogy a nép széles rétegeinek szükségleteit kielégíthette volna. A forradalom e téren is gyökeres vál­tozásokat hozott. Ma már 94 önálló ifjúsági könyvtár van és mintegy 486 nagy könyvtár mellett van ilyen ifjúsági könyvtár berendezve. Technikai berendezésük a felnőttek könyvtárához hasonló. A külön­böző koroknak megfelelően 2—3 osztályra oszlik. A könyvek az ifjú olvasó érdeklődése szerint vannak csoportosítva. A gyermek szabadon választ könyvet. A könyvről bírálatot mond neki a könyvtár tiszt. Jó könyvekre állandóan felhívják az ifjak figyelmét. Hogy a dolgozó réte­gek gyermekeiket az utcai csavargástól megmentsék, nem elégszenek meg azzal, hogy könyvet nyomnak a kezébe, hanem olvasótermet is rendeznek be a gyermekeknek. Itt a könyvtártiszt megismerteti velük a katalógus használatát, beszél nekik a könyvről, azok előállításáról. A gyermek ez olvasótermekben mindenről kap felvilágosítást, ami csak érdekli. Különösen a moszkvai ifjúsági könyvtár végez kutató munkát. 15 könyvtártiszt a kérő lapokon a kis olvasókról valóságos psychoprogrammot készít. Az olvasó termet itt naponta 250—300 gyer­mek látogatja. A könyvek egyrésze az asztalon fekszik. Szabadon válogathat a kis olvasó belőlük. A legalsó tagozat még valóságos óvoda féle, 3—7 évesekig. Ide reggel beadják a gyermekeket, este pedig visszaviszik. Egész nap falragaszokkal, építő kockákkal, képes köny­vekkel foglalkoznak a gyermekek. A nagyobbakat kezdik megismer­tetni az írással is. A könyvtárak, különösen a forradalmak alatt el­szaporodott gyermek-csavargóbandák leszerelésével igen hasznos munkát végeztek. A nagyobb fiúk között megalakultak különböző önképző jellegű körök. így pl. : dramatíkai, újságolvasó, plakátkör, stb. Heten­ként háromszor a könyvtár nagytermében vetített előadást tartanak. A moszkvai központi intézetben jegyzékeket állítanak össze a vidéken felállítandó könyvtárak számára. Jézus tanításai és a szociális problémák viszonyáról érte­kezik a Pädagogische Rundschau májusi száma. A cikk szerzője meg­állapítja, hogy ma is vannak, mint Jézus életében, olyan emberek, akik élvezetekbe merültek, míg mások nyomorognak. Sőt talán még

Next

/
Oldalképek
Tartalom