Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
26 Mikor ezt a hatalmas kötetet kezünkbe vesszük, önkéntelenül is az a kérdés tolakodik elénk, vájjon indokolt-e ennek a második kiadásnak megjelentetése, van-e igazi szükség erre, mikor csak két évvel ezelőtt jelent meg az első kiadás, csaknem ugyanekkora terjedelemben, 496 lapon ? A könyv átlapozása után erre a kérdésre határozott igennel kell felelnünk. Az utolsó két esztendőben annyi lényeges változás történt a magyar középiskolák életében, annyi új, fontos rendelet jelent meg, hogy már maga ez a körülmény szükségessé tette az új kiadást. Ámde Pintér Jenő nem csak az új törvényeket, rendeleteket szőtte be a második kiadásba, hanem az egész anyagot megrostálta, átcsoportosította, ahol szükségesnek mutatkozott, kiegészítette, új magyarázatokkal látta el, még pedig úgy, hogy ezt a második kiadást az anyag jelentékeny növekedése mellett is sokkal áttekinthetőbbnek, könnyebben kezelhetőnek kell minősítenünk az elsőnél. Az új kiadás 13 fejezetbe foglalja a tudnivalókat, az első kiadás 17 fejezetbe; már maga ez is mutatja, hogy az egész anyag jelentékeny átcsoportosításon ment keresztül. Az új kiadás fejezetei a következők : I. A magyar középiskolák múltja, II. A magyar középiskolák jelene, III. A középiskolákra vonatkozó törvények. IV. A középiskolákra vonatkozó alapvető rendeletek, V. A tankerületi főigazgatók, VI. A középiskolai igazgatók, VII. A középiskolai tanárok, VIII. A középiskolai altisztek és szolgák, IX. A középiskolai tanulók, X. Vagyonkezelés, XI. Illetmények, XII, Vegyes szakaszok, XIII. Ügyviteli minták. Hogy csak néhány szembetűnőbb újítást említsünk, az első fejezetben teljesen új és értékes rész az Evszámok és események című, amely dátumok szerint közli a magyar középiskolák fejlődését érintő mozzanatokat, az állami felügyelet elvének kezdete óta, vagyis 1715-től 1928-ig. A III. fejezet 3 új törvényt közöl, még pedig a reáliskolai nevelőintézetekről szóló 1921. évi XLIV. t.-cikket, a leányközépiskolákról és leánykollégiumokról szóló 1926. XXIV t.-c, és a közalkalmazottak gyermekeinek ösztöndíjáról szóló 1927. évi XVI, t.-c. A IV, fejezetben új az egyes iskolafajok általános óraterve és a rendkívüli tantárgyak tanításáról szóló szabályzat általános része. Szinte teljesen új, illetve új átdolgozásban, átcsoportosításban adja a vonatkozó anyagot a IX. fejezet, amely a tanulók ügyeivel foglalkozik. A tárgymutató, amit a könyv névmutatónak nevez, nagyon pontos, gondos munka, hiányt aligha találhat benne bárki is, Végeredményül meg kell állapítanunk, hogy ezzel az új kiadással nagyon szükséges, nagyon értékes munkát végzett Pintér Jenő, hálásak lehetnek neki érte mindazok, akik a magyar középiskolák ügyeivel foglalkoznak, főként pedig a középiskolai igazgatók, akik ebben szinte nélkülözhetetlen segítő eszközre találnak, Borsos Károly. Hartmann Grísar: Luther Márton élete. Fordította Hojtsy Lajos Pál. Kiadta a Szent István-társulat, 1929. A könyv el van látva a hivatalos egyházi cenzor engedélyével, hogy a kinyomatásnak „nihil obstat“, nincs semmi egyházi akadálya.
