Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 7. szám - Megjegyzések
294 tanulhat már kezdettől fogva, mikor a szülök egyike tud beszélni csak a másik nyelven.' Fontos ilyenkor, hogy egyik is, másik is mindvégig ugyanazon nyelven beszéljen a gyermekhez és sose cserélje fel szerepét.“ (115. I.) — „Az idegen környezetben való tanulásnál kevésbbé hatásos, de azért az iskolai idegen nyelvtanításnál jóval eredményesebb az idegen nyelvű nevelő tanítása.“ (118. I.) — Ebben a könyvben (40. I.) kimutatást kapunk arról is, hogy a gyermekek mely korban tudják valamely eléjük állított és megnevezett tulajdonság (érzéki adat, pl.: puha, kemény, meleg, száraz, cukros stb.) ellentétét megnevezni. — Mindezekből nyilvánvaló, hogy a nyelvtanulásnak az érzéki adatokkal való kapcsolatáról szóló felfogásom által a neveléstan nincs új alapokra fektetve s hogy még nem jelent új filozófiát, ha a nyelvtanulásról hallunk látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlés segítségével. A nyelvtanulás és az érzéki adatok kapcsolatának elméleti mélyebb alapjaira Mach mutatott rá Az érzetek elemzése c. művében, melynek legelső oldalán mondja: „Színek, hangok, hő-, nyomás-, tér-, időérzetek stb. a legkülönbözőbb módon vannak összekapcsolva s hozzájuk hangulatok, érzelmek s akaratfolyamatok fűződnek. Ezen szövedékből a viszonylag állandóbb és szilárdabb kapcsolatok előtérbe nyomulnak, bevésődnek az emlékezetbe és nyelvi kifejezést találnak. A szín-, hang- és nyomásérzetek térben és időben összekapcsolt bizonyos kapcsolatai viszonylag állandóbbaknak bizonyulnak és ezért külön neveket kapnak s megalkotják azt, amit mi testnek nevezünk.“ — A Mach-ból vett ez az idézet teljesen elegendő ugyan ezen kérdés lényegének a megvilágítására, — azonban Mach ezen pontban foglalt fejtegetései végén (4. I.) azt mondja: „A testekről leválik az, ami látható, hallható, tapintható... A komplexumok elemekre esnek szét.“ Ennél a mondatnál Mach egy apróbetűs jegyzetet csinál a lap alján, melyben azt mondja: „ Vesd össze az utolsó előtti fejezetben a fogalomra vonatkozó fejtegetéseket.“ Mach tehát maga hivatkozik ezzel kapcsolatos további fejtegetéseire, amely fejtegetéseket felkeresve, meggyőződünk, hogy Mach ezen utalása nem volt vakmerő vagy merész utalás, mert újból látjuk a nyelvtanulás és az érzéki adatok kapcsolatának mélyebb elméleti alapjait, mikor Mach azt mondja: „A fogalom egyáltalában nem kész képzet. Ha valamely fogalom jelölésére szót használok, úgy e tényben egyszerű késztetés foglaltatik bizonyos megszokott érzéki tevékenységre, amelynek eredményeképen valamely érzéki elem (a fogalom ismertető jegye) adódik... Ez minden fogalomra áll. A szó által kiváltott tevékenység több mozzanatból állhat; mindegyikük más elemeket tartalmazhat. Az eredmény minden esetben érzéki elem, amely előzőleg nem volt jelen.“ Mach itt példákat is hoz fel a látás, hallás, tapintás stb. érzékekre s megemlíti Laura Bridgman történetét, aki csaknem híjával a szagló- érzéknek, a bőrfelület adataira szorítkozva képes volt egyszerű fogalmak alkotására. „Látás, hallás, szaglás és tapintás teljességgel rokonok.“ (5. I.) Az érzéki adatoknak a nyelvtanulással kapcsolatos döntő szerepe mélyebb elméleti alapjait tehát elegendő mértékben megvilágítva látom Mach fejtegetéseiben is. Gerőcz Kálmán.
