Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 6. szám - Megjegyzések

250 Az új naturalizmus törekvéseit is a keresztyén pedagógia kritikai szemmel nézi, óvást emel a gyermek kultusza ellen és a túlságos ön­állósulás mellett a vezetést is hangsúlyozza. A keresztyén pedagógia továbbá elismeri a modern „kultúr- ill. értékpedagógia“ érdemeit is abban a tekintetben, hogy amaz tényleg újra kiemelte az objektív értékek jelentőségét, továbbá felkeltette az iskolai nevelőközösség új megértését. Értékrendszerében azonban nem jut kellő érvényre a keresztyén vallás sajátossága, ami pedig a keresztyén pedagógia elméletének az alapja. A kath. pedagógia irányainak az ismertetése után megállapítja szerző, hogy a keresztyén pedagógiának a jelenben kedvező helyzete kezd ki­alakulni. Legyen rajta, hogy fontos őrhelyét megtartsa és kiépítse, ami­hez hozzátartozik, hogy a pedagógiai autonomizmussal szemben érvényre juttatja, hogy a nevelői gondolkodás, valamint minden egyéb tudomány számára is csak relatív autonómia létezhetik. Szelényi Ödön. Megjegyzések. 1 1. Speyerben két hatalmas beszédben, csodálatos tömörséggel és szabatossággal állapította, meg dr. Baltazár Dezső a protestantizmus, az evangéliumi egyházak felsőbbségét minden olyan egyházzal szemben, amelyek nem tisztán és kizárólagosan az Isten igéjén, hanem emberi bölcselkedésen épülnek fel, nem tisztán és kizárólagosan Isten dicsőségét, hanem emberek dicsőségét szolgálják. „Mi nemcsak hallottuk, de érezzük is, hogy van Szent Lélek. A mi értelmünket a Mindenható lehellése adta. „Az élőkért a holtaktól nem tudakozódunk“; hazugnak tartjuk, aki így szól: „az én igazságom nagyobb, mint az Istené“. Mi az Isten határozatából lettünk értelmesek, gyűlöljük ezért a hamisságnak minden ösvényeit. „A mi lábaink egyetlen szövétneke az Isten igéje, ez ösvényünknek világossága. Mi megesküd­tünk és megálljuk, hogy megtartjuk az Űr igazságának ítéletét“. Mi nem szégyeljük, sőt minden hívők idvességére egyedül és teljesen elég­séges isteni hatalomnak tartjuk az evangéliumot s a protestantizmusnak ezzel a szent monopóliumával igazoljuk magunkat Jézus előtt, mikor így szól: „Hiába tisztelnek engemet, ha olyan tudományokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai“. Mi nem a Jézus távollétének, hanem a Jézus jelenlétének egyháza vagyunk. Minden más egyház, amely Jézust kevésnek tartva, más segítségre támaszkodik: a Jézus távol­létének egyháza. A Jézus jelenlétének és teljes hatalmának bizonyos­ságában áll a protestantizmus kizárólagos isteni tartalmú pozitívuma : a negatívuma pedig abban, hogy minden emberivel, amely az Isten fölé próbál emelkedni, minden közösséget megtagad és nem számlálja magát azok közé, akikre Jézus ezt az ítéletet mondja: „ Jaj nektek, törvénytudók, mert vettétek a tudománynak kulcsát. Ti magatok nem mentetek be és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok“, — mondta a speyeri emléktemplomban, május 19-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom