Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 5. szám - Egyházi és iskolai hírek
215 Iskolaigazgatók, tanárok, vallástanárok, cserkészparancsnokok, akik május és junius hó folyamán a Balatonra iskolai és más egyéb kirándulásokat rendeznek, örömmel fognak értesülni arról, hogy a Balatonszárszói ifjúsági táborban éjszakai szállást kaphatnak a villany- világítással és szalmazsákokkal felszerelt kényelmes barakokban olcsó díjért. Mindennemű megkeresés 16 filléres válaszbélyeg mellékelésével e címre küldendő: Pap Géza lelkész, Soli Deo Gloria Szövetség Budapest, IX., Kálvin-tér 7. II. 15. A Valláslélektani Társaságba való belépésre hiv fel minden érdeklődőt Vasady Béla sárospataki teol. akadémiai tanár. A társaság tagjai neki, mint a társaság magyarországi képviselőjének, évente 15 német márkát (21 pengőt) fizetnek tagsági díj fejében és ezért jár nekik az „Archiv für Religionspsychologie und Seelenführüng" c. gazdag tartalmú folyóirat. Búcsú a főigazgatótól. Április 19-én délután megható jelenetnek volt tanúja a nagykőrösi ref. Arany János gimnázium tanári szobája. A gondolat már magában megható: a kultúra közös szolgálatában s a megértő szeretetben összeforrott szivek búcsúja, melyeket évtizedes együttműködés után elválaszt egymástól az élet könyörtelen hatalma. Ilyen búcsúra gondolni is megható, benne résztvenni pedig igazi élménye a szívnek. Az asztalfőn deres, őszbecsavarodott tisztes fő, jóságos arc, a szemekben egy fenkölt lélek csillogó tükre : Gaál Mózes tankerületi főigazgató. Az asztal körül ünnepélyes áhítatba öltözött férfiak, arcukon a meghatottság jeleivel, szemükben a szívbeli szeretet sugárzásával, az Arany János gimnázium tanárai. Tizenegy évi áldásos működés után utolsó hivatalos funkcióit végzi a főigazgató. Az alkalom ünnepélyessége visszatükröződik egész lényén. Kiterített írásokból olvasni kezd. Ami szavaiból kibontakozik, tökéletes lélekrajza egy hivatásszerű pedagógusnak, a saját életének kiemelkedő, harmonikus vonásaiból megrajzolva. Alighogy áttér a főigazgató utolsó hivatalos látogatása alatt szerzett benyomásainak ismertetésére, a tanári szobából Márton Barna kántor s énektanár vezetése alatt felzendiil a gimnáziumi ifjúsági dalkar éneke, mint szerenád a búcsúzó főigazgató tiszteletére. A hivatalos aktus természetesen félbeszakad. Gaál Mózes, akit a váratlan kellemes meglepetés láthatóan meghatott, felkelt helyéről s odament a dalárdához, hogy igen szives köszönetét mondjon az ifjúságnak és kiváló karmesterének, akinek meleg kézszorítással is kifejezte köszönetét. Végül a „Ballag már a vén diák" kezdetű dalt énekelte el az ifjúság. A dal melódiái könnyeket csaltak a szemekbe. A főigazgató is elérzékenyíilve mondotta, hogy hasonló kedves meglepetésben nem volt része sehol másutt. És egy harmadik, a legmeghatóbb jelenet. A hivatalos teendők elvégzése után felállt Dr. Kovács Lajos igazgató s megindult hangon az egész tanárikar érzelmeit tolmácsolva, köszöntötte a búcsúzás alkalmával a szeretett főigazgatót, akivel együtt eltöltött tizenegy esztendő az intézet történetének aranylapjaira lesz feljegyezve, a ma élő tanároknak szívébe pedig holtuk napjáig bevésve. „Sebzett sziveket hagy
