Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Belföldi lapszemle
175 telennek tartjuk, nem más az, mint az eperjesi ev. egyetem tervének a felújítása. Hiszen, hogv csak egyet említsünk: a soproni csonka egyetem felállításának egyik feltétele az volna, hogy a 3 felekezeti jogakadémia megszűnjék, tehát a miniszter soha sem járulhatna hozzá ahhoz, hogy a felállítandó jogi fakultás ev. jellegű legyen. Röviden: az eszme szép, de megvalósíthatatlan ! Az Ev. Népiskola 1929. márciusi számából különös figyelmet érdemel Neubauer I. cikke : Reformtörekvések a tanítás és a nevelés terén a háború után címen, melyben a modern munkaiskolát szembeállítja a régi „tanulás-iskolájá“-val. A Tanítók Lapja március 15. számában a vezércikk azt javasolja, hogy március 15-ikelegyen a Rothermere lordtól ajánlott Kossuth-nap. Szathmáry M. a jellem neveléséről értekezik és cikkében főleg az iskolában szerinte túltengő intellektualizmus ellen fordul. (De túlzás, hogy az volt a világháború okozója, az juttatott el Trianonig.) Tövissi I. a testi fenyítés kérdését teszi szóvá és azt csak végső esetben és akkor is enyhe formában engedi meg — vagyis újat nem mond. A Kísdednevelés 1929. márciusi számának első cikke pompás összefoglalásban ismerteti Frőbel érdemeit. Szerzője Kenyeres E., az ismert magyar Frőbel-kutató. E cikk előszó a most kiadott magyar Frőbel kötethez, mely Petrich B. munkája. Az áprilisi számban Burchard Bélaváry Erzsébet ismerteti Montessori fegyelmezési módját, ezenkívül tovább folyik Comenius: Anyaiskolájának és Pestalozzi I. H. a kisdednevelésről írott leveleinek a fordítása. A Városi Szülők Lapja áprilisi számában Steiner K. A. az anyák szerepéről ír. Megállapítja, hogy a gyermek „ataktikusan", azaz fegyelmezetlenül, rendezetlenül született; tehát anyjától várja a fegyelmet. Ezért baj, ha az anyák oly szeretettel és gyöngeséggel nevelnek, hogy végül nem a gyermek engedelmeskedik az anyjának, hanem megfordítva, az anya rabszolgája a gyermekének. Sokszor ebben rejlik némely gyermek későbbi tragédiájának a csirája. Till Giza: Üdvös gondolatok á házi nevelésről címen helyesen mondja, hogy a gyermekeket manapság sokkal nagyobb kényelem veszi körül, mint az illő és szükséges volna. Egyszerűbb életmód, egyszerűbb nevelés, egyszerűbb ruha kellene. A jövő útjain az idei első füzetének (január—március) több érdekes cikke közül kiemeljük Ozorai Gizella kissé fellengző cikkét „az új nevelőről". Ilyeneket ír: „az igazi nevelő mithikus beállításai (?) Mint a mítoszok hérosza a világosság hőse volt, úgy küzd ő is a világosságért. Ez a világosság az ész és a szellem, a tudás világossága, a megértés és jóság, a szeretet világossága . . . E szépen hangzó frázisok helyett több konkrétumot szerettünk volna hallani! A következő cikk P. Petersen német pedagógus A néptanító egyetemes kiképzésé-ről szóló cikke, melyet a jeles folyóirat szerkesztője : Balogh M. fordított. Kényé-
