Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 4. szám - Megjegyzések

158 színvonalat. S bár kilátszik egy megjegyzéséből, mely a katolikus szer­zetesi oktatásról szól, hogy főleg oda ír és általánosít a végső követ­keztetésben. Tessék nevén nevezni a kifogásolt intézeteket vagy egy­házi köröket, nem általánosítani, mert ilyen módon elveszti a cikk ko­molyságát, pedig az egyetemi és népiskolai kiadások összehasonlítása ennek végén gondolkozásra késztethet. — Sajnos, az iskolai munka megértésre nem talál, napilapjaink kivétel nélkül csak céljaik szolgála­tában foglalkoznak tanügyi kérdésekkel s csekély kivétellel támadó célzattal kezelik a pedagógiai ügyeket. Mikor lesz végre megértés ? Böhm Dezső. 7. Reporton nationalism in history textbooks (Stockholm 1928.) címen érdekes és tanulságos művet osztogattak a történetírók 1928. augusztus 14—18-ig Oslóban tartott világkongresszusán. A művet két egyházi szervezet hívta életre (The Vorld Alliance for Promoting Inter­national Friendship through the Churches és The Universal Christian Conference on Life and Vork), hogy a túlzó nacionalizmus kinövéseinek a történeti tankönyvekből leendő kiküszöbölésével lehetővé tegye a hadban állott és általában az európai nemzetek egymáshoz való köze­ledését. A könyv szerkesztésével megbízott comité kiemeli, hogy nem akarja a nacionalizmust kiirtani, hanem a nemzeti és nemzetközi ideálok egyforma elismerését, a nemzetek kölcsönös megbecsülését kívánja. A mű két részből áll és német, angol és francia nyelvű cikkekből áll. Az első, érdekesebb, ebben találjuk Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Anglia, Észt- és Finnország, Franciaország, Hollandia, Magyar- ország, Olaszország, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Svájc referátumait. A II. kötetet Németország foglalja le. Románia és Szerbia nem jelent- rett! A magyar referátumot a Magyar Pedagógiai Társaság megbízásából Szelényi Ödön írta. A szerkesztőség elkövette azt a végzetes hibát, hogy a szlovák referensnek megengedte, hogy a szlovákiai tankönyvek ismertetése után, régi, elavult magyar tankönyvek­ből is hozzon idézeteket (Mangold, Varga 0.), amire egy külön bizott­ságtól méltó választ fog kapni. Lesz-e eredménye a két egyházi közösség kétségkívül a legjobb szándékból fakadó intenciójának ? Aligha! Volt ellenségeink tankönyvei még mindig a világháború alatti mentalitást tükröztetik. Ok ártatlanok, mint a ma született gyermek, csak a központi hatalmak vétkesek min­denben ! A csehszlovák könyvek pedig tele vannak a legigazságtalanabb kifakadásokkal: pl. hogy a magyarság névmagyarosításra kényszeritette a nem magyar nevű lakosokat, hogy a tótokat nem vették emberszámba, hogy a front végleges összeomlását is a magyarok idézték elő, őket csak követték cseh és német osztagok, hogy csak a magyar és német katonák kegyetlenkedtek, stb. — A szerző előszava helyesen állapítja meg, hogy az európai nemzetek közt a világháború régi ellentétekhez űj ellentéteket is csatolt, de reméli, hogy a különböző nemzetek ifjú nemzedékei közt mégis idővel erősödni iog a testvériség, ha a politi­kában is helyet engednek a keresztyén szellemnek. Szelényi Ödön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom