Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 4. szám - Nagy Miklós: A légnemű anyagok fizikája

143

Tanár: Hány gramm levegő fér tehát a tanterembe?

S: 210.000 gramm, azaz 210 kg,

Tanár: Úgy-e az első pillantásra nem is gondolnátok, hogy ebben a kis teremben több mint 2 mázsa levegő van ? Hát most már hogyan számítanánk ki a Földet körülvevő levegő súlyát ?

P: Kiszámítanánk a köbtartalmát és ahány liter lenne ez, annyi gramm a levegő súlya.

Tanár: Biztos ez?

V: Nem, mert a levegő felül ritkább, mint alul.

Tanár: Honnan tudod?

V: Olvastam, hogy a repülőgépek utasai megérzik a levegő ritkaságát s hogy ebbe bele is lehet halni.

Tanár: Igaz. Sőt még magasabb hegyek tetején is érezhető a levegő ritkasága. Ezért nem lehet könnyen megmászni a roppant magas hegyeket. Melyik a világon a legmagasabb hegycsúcs ?

Többen: pontosan tudják és egyszerre jelentik.

Tanár: Igen. S a Gaurisankart nemcsak azért nehéz megmászni, mert roppant meredek, sziklás és veszélyes az út, hanem azért is, mert a ritkább levegőben az ember szervezete nem bir nagy erőt kifejteni.

S vájjon ez a nagytömegű levegő nyomja az alatta levő tárgyakat ?

M: Nyomja ugyanúgy, mint a tenger vize a tenger fenekére lesüllyedt hajókat.

Tanár: Próbáljuk csak kiszámítani, hogy ha ezt a tanári asztalt leeresztenénk a tengerbe 3 km. mélységbe, milyen nagy nyomás nehezednék a felső lapjára. B, R, S, és F kijöttök a táblához és kiszámítjátok. A többiek ellenőrzik. Jertek elő és először mondjátok meg, mit fogtok csinálni. A tanulók kijönnek a táblához és egymást segítve számítanak. Az egyik megméri az asztal szélességét és hosszúságát: 110 és 80 cm. A másik kiszámítja a területet. Tanácskozás formájában megállapítják, hogy milyen eljárás a célravezető. A tanár csak ott szól közbe, ahol a tanulók nem tudnak maguktól eligazodni, pl. a tenger vízének a fajsúlyát mondja meg. Kiszámítják, hogy az asztal lapjára körülbelül 4 millió kg. nyomás nehezednék a tenger 3 km. mélységében.

Tanár: Ez az eredmény már sejteti, hogy a 300 km. magasságú levegőtenger is hatalmas erővel nyomja az alatta levő tárgyakat s így bennünket is.

H: Jelentkezik, hogy ő most már ki tudná számítani a levegő súlyát. Minthogy a levegőből egy liter 1 gr., tehát a levegő ezerszer ritkább, mint a víz, tehát ezerszer kisebb lesz a nyomása, mintha víz volna a levegő helyén.

Tanár: Igaz ez?

Sz : Közbeszól, hogy nem igaz, mert már mondottuk, hogy a levegő felül sokkal ritkább, mint alul.

Tanár: Ilyen módon nem is lehetne kiszámítani a levegő súlyát. De