Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Dr. Mezey Károly: Szuggesztió a nevelés szolgálatában
137 A tanuló nem belső meggyőződésből ül be szépen a padjába, sem logikus következtetések konzekvenciája folytán, hanem azért, mert be kell ülnie, mert a társa is beül és mert a nevelő részben hivatalos, részben egyéni tekintélyével szuggerálja azt neki, hogy odaüljön és csendben legyen. Minden más képzetet, minden másirányű cselekedni akarást kiszorít tudatának központjából a nevelő részéről jövő szug- gesztió: hogy be kell ülni a padba és csendben kell lenni! Mint említettem, két oldalról is kap ekkor a gyerek szuggesztiókat: egyfelől a nevelő, másfelől a társak részéről. Ha több egyed ugyanazt a dolgot cselekszi, a cselekvések hatása összegeződik és a szemlélőre szuggesztiv erővel hat. (Példának hozhatom fel erre a tömeglélektanból jól ismert tömegmozgásokat: ha X ember felemeli a botját vagy öklét a tömegben, minthogy a tömeg igen szuggesztibilis, mindenki ugyanazt csinálja.) Ép így a csendben és szép rendben ülő tanulók látása is szuggesztiv erővel kényszeríti rendre a rendetlenkedni szeretőt is. Ez történik a fegyelmezett jó rendnél, de ha egy-két gyermek megbontja azt, ez hatással lehet a többi gyermekre is és legyűrheti esetleg a nevelő részéről csak gyengén ható szuggesztiókat és felborul a rend, felmondja a szolgálatot a nevelő fegyelmező képessége. A fegyelmezés körül, a szereteten, büntetésen és jutalmazáson kívül, óriási, mondhatom a legfontosabb szerepet játsza a tanár tekintélye. A tanár tekintélye pedig főként a tanár szuggesztiv képességén nyugszik és szuggesztiv hatásokban nyilvánul meg. Nem elég a széleskörű, általános műveltség, a kiváló szaktudás, kell még lenni valaminek, ami a tanárt jó fegyelmezővé teszi. S ez a valami a szuggesztiv erő, vagyis az a képesség, hogy a nevelő tudjon a lélekre hatni, tudjon szuggerálni, legyen meg benne az a képesség, hogy képzeteket, érzelmeket tudjon átplántálni, képzeteket, érzelmeket, amelyeket a szuggerált tanuló kritizálás, gátlás nélkül, anélkül, hogy maga is tudná, hogy miért, magáévá tesz. A szuggesztiók tanának egyik törvénye az, hogy ha valakinél egy-két szuggesztió sikerül: az illető már alkalmassá válik további szuggesztiók felvételére is. Innen van a tanulás érdekében való óriási fontossága az iskolai rendnek ; ha annak fenntartását sikerül a gyermekbe beleszuggerálni, akkor más egyéb szuggesztiók is tudnak érvényesülni nála és gyúrható anyaggá válik a nevelés további étappe-jai számára. A rendezettség, az egyöntetűség általában szuggesztiv hatást ér el. (Egy katonai csapat menetelése vagy akárcsak egy tornászcsapat felvonulása is, már nem hagyja hatás nélkül a szemlélőt.) Az iskolai nevelés első éveiben a rend fenntartása teljesen szuggesztión alapul, csak később, az ítélőképesség lassú fejlődésévelkezdezbelátásonnyugodni. A jó fegyelmezőnek megvan az a képessége, hogy parancsait, rendelkezéseit úgy tudja odaállítani a gyermek elé, hogy azok megfellebbezhetetlennek, megdönthetetlennek látszanak, ami ellen nincs appelláta, aminek úgy kell történni, ami másként nem is történhetik. Nem is jut eszébe a gyermeknek, hogy másként is lehetne. Nem gondolkozik rajta, hanem gondolkodás, ellenkezés, agya gátló képzeteinek felmerülése nélkül teszi meg azt, amit a nevelő akar. Ez a legtisztább szuggesztió.
