Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 1. szám - S. Szabó József: Szemlénk fenntartása és fejlesztése érdekében

Szemlénk fenntartása és fejlésztése érdekében. Sok szép reménységgel indítottuk meg Szemlénket. Ami ennek szellemi részét illeti, a szerkesztők és mukatársak nagy buzgósággal igyekeznek reménységünket valóra váltani. El kell ismernünk, hogy a folyóirat folyvást emelkedik. Már a múlt évben kifejezést adott efeletti örömének az a bizottság, melyet a két testvértanáregyesület a Szemle szellemi és anyagi ügyei felett való felügyelettel bízott meg. Azóta értékben még gyarapodott a Szemle. Mint e bizottság elnöke látom most jónak, hogy a bizottság újraösszeülése előtt egyet-mást szóvá tegyek. Folyóiratunk a Protestáns Tanügyi Szemle címet viseli, ami — természetesen — programmot is jelent. Ha nem is azt, hogy a paeda- gogiát, didaxist és methodikát prot. szempontból tekintsük és tárgyal­juk, de mégis azt, hogy a prot. vonatkozásokat és célokat ezekben is, — lehetőleg — kiemeljük, mindenesetre pedig azt. hogy a protestan­tizmus tanügyi oldalát nézzük és taglaljuk, Egyházalkotmány, közigaz­gatás, disciplina, állampolitikai és társadalmi mozgalmak mind csak annyiban jelentősek a Szemle előtt, amennyiban azok a protestáns is­kolákra, specialiter a prot. közép- és felsőiskolákra vonatkoznak. Nem volna tehát a Szemle irányával és céljával összegyeztethető, ha pl. ak­tuális, nagy kérdéseket tárgyalna, melyek, bár országos érdeküek, de a protestáns tanügyre nem tartoznak, valamint az sem, ha olyan egy­házi, bár protestáns, ügyekkel foglalkoznék, amelyek kívül esnek az iskola szféráján, Vannak lapjaink és folyóirataink, amelyeknek feladata ez, bár, úgy látom, hogy nem egy másként értelmezi ezt a feladatot és a protestáns név alatt sok olyan vegyes egyveleget közöl,_ ami a protes­tantizmushoz a legvékonyabb szállal sincs hozzá kötve. Őszintén szólva nem szeretném, ha Szemlénk is csak címében és nem tartalmában tük- röztetné a protestáns jelzőt, de viszont az sem, ha prot. egyházi ügyek­kel foglalkoznék. Mivel mi protestáns felekezeti tanárok vagyunk és mivel a pro­testantizmus tanítása szerint az iskola mindenestől az egyház testéhez tartozik, természetesen nem zárkózhatunk el olyan egyházi kérdések megbeszélésétől, amelyek egy vagy más tekintetben hatással vannak iskoláinkra s általában a tanügyre és azok munkásaira. Azért pl. a református tanáregyesület egyenesen felhívta tagjait, hogy a most folyó zsinattal kapcsolatban egyházunk alkotmányjogi részét, illetve az erre vonatkozó zsinati előmunkálatot a tanárság és iskola szempontjából ve­gyék szemügyre és Szemlénk hasábjain vitassák meg. Sajnos, a hozzá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom