Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom

41 tömör stilusu s a szerzőre jellegzetes kifejezésekben bővölködő munka fordítása. Egy-két példa: a fordításban hiányzik a Schiksal és Geschick megkülönböztetése; a Lebendigkeit szónak — amelyet a szerző tuda­tosan különböztet meg a Leben-től — legalább is négyféle fordítását találtam (élet, életerő, életképesség, élettevékenység). De épen azért a fordítónak főfeladata az lett volna, hogy minél nagyobb világosságra és érthetőségre törekedjék. A szöveghez való sokszor szolgai ragasz­kodásával és különösen gyakori hiányos mondatkapcsolásaival a fordító sokat vét a magyarosság és megérthetőség ellen. A fordításban van néhány nagyobb tévedés is. Ilyen a Freiheitswille szabadakaratnak való fordítása, vagy pl. a 29. §-ban a transcendentia és transcendenta- litas fogalmának meg nem különböztetése, illetve utóbbinak a trans- cendentiaval való azonosítása. Wiczián Dezső. Bruckner Győző: Kray Jakab. Székfoglaló értekezés. 1927. A M. T. A. kiadása. Bruckner Gy. előttünk fekvő dolgozata több egyszerű értekezésnél: kiváló, szinte klasszikusnak mondható monográfia az, amely a hős jellemrajzát beállítván az akkori mozgalmas közéletbe, rendkívül becses adalék a kuruckorszak, kivált II. Rákóczi Ferenc történetéhez. — A műből plasztikusan domborodik ki a bártfai születésű Kray Jakab alakja, aki az egyszerű késmárki főjegyzői állásból főbíróvá, majd pedig II. Rákóczi Ferenc egyik legjelesebb és legmegbízhatóbb diplomatájává emelkedik és minden pozíciójában a kötelességteljesités és önzetlenség mintaképe. Bruckner, mint már nála megszoktuk, itt is teljes forrás­készlettel dolgozott, számos uj adatot maga derített ki, ismert adatokat helyesebb világításba helyez, úgy hogy világosabban látjuk Kray vér­tanúságának körülményeit (1709.). Látszólag hosszadalmasak, de felette tanulságosak Kray bécsi tárgyalásai, mert ezekben formálódott ki dip­lomáciai készsége. Bruckner megemlíti Jókainak „Az apja fia" c. novel­láját és azt mondja, hogy Jókai fantáziája a valóságot kiszínezte a családi krónika és a fenmaradt régi hagyományok felhasználásával. En azt hiszem, Jókai főforrása e műhöz: Melzer: Biographien berühmter Zipser c. művének 108—114. lapja volt, melyre valaki felhívhatta a figyelmét. A szakemberre, de minden művelt olvasóra egyaránt élveze­tes és becses tanulmányt 2 kép díszíti, a magyar szöveghez pedig csatlakozik a 14 oldalra terjedő német kivonat. Sz. O. K. Wenle: Ostársadalom és ősgazdálkodás. Fordította: dr. Szentgyörgyi Ede. Pallas irodalmi és nyomdai r.-t. kiadása. Az első pillanatra úgy tűnik fel, mintha ennek a kis munkának semmi köze sem lenne a pedagógiához. Ha azonban elmélyedünk benne, végtelen sok földrajzi anyagra akadunk. Látjuk, mit tanított a közép­kori néprajz. Akkor tudomány volt, ma rtevetség tárgya, sajnálatos tévedés. Közben azonban megismerkedünk azzal, mint találta vagy legalább is találhatta fel az ember szerszámait, fegyvereit; mint válik az ember emberré, mi az a nagy szakadék, amely állat és ember között tátong. Látjuk, mint válik az ember ösztönszerű cselekedete apránkint

Next

/
Oldalképek
Tartalom