Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
41 tömör stilusu s a szerzőre jellegzetes kifejezésekben bővölködő munka fordítása. Egy-két példa: a fordításban hiányzik a Schiksal és Geschick megkülönböztetése; a Lebendigkeit szónak — amelyet a szerző tudatosan különböztet meg a Leben-től — legalább is négyféle fordítását találtam (élet, életerő, életképesség, élettevékenység). De épen azért a fordítónak főfeladata az lett volna, hogy minél nagyobb világosságra és érthetőségre törekedjék. A szöveghez való sokszor szolgai ragaszkodásával és különösen gyakori hiányos mondatkapcsolásaival a fordító sokat vét a magyarosság és megérthetőség ellen. A fordításban van néhány nagyobb tévedés is. Ilyen a Freiheitswille szabadakaratnak való fordítása, vagy pl. a 29. §-ban a transcendentia és transcendenta- litas fogalmának meg nem különböztetése, illetve utóbbinak a trans- cendentiaval való azonosítása. Wiczián Dezső. Bruckner Győző: Kray Jakab. Székfoglaló értekezés. 1927. A M. T. A. kiadása. Bruckner Gy. előttünk fekvő dolgozata több egyszerű értekezésnél: kiváló, szinte klasszikusnak mondható monográfia az, amely a hős jellemrajzát beállítván az akkori mozgalmas közéletbe, rendkívül becses adalék a kuruckorszak, kivált II. Rákóczi Ferenc történetéhez. — A műből plasztikusan domborodik ki a bártfai születésű Kray Jakab alakja, aki az egyszerű késmárki főjegyzői állásból főbíróvá, majd pedig II. Rákóczi Ferenc egyik legjelesebb és legmegbízhatóbb diplomatájává emelkedik és minden pozíciójában a kötelességteljesités és önzetlenség mintaképe. Bruckner, mint már nála megszoktuk, itt is teljes forráskészlettel dolgozott, számos uj adatot maga derített ki, ismert adatokat helyesebb világításba helyez, úgy hogy világosabban látjuk Kray vértanúságának körülményeit (1709.). Látszólag hosszadalmasak, de felette tanulságosak Kray bécsi tárgyalásai, mert ezekben formálódott ki diplomáciai készsége. Bruckner megemlíti Jókainak „Az apja fia" c. novelláját és azt mondja, hogy Jókai fantáziája a valóságot kiszínezte a családi krónika és a fenmaradt régi hagyományok felhasználásával. En azt hiszem, Jókai főforrása e műhöz: Melzer: Biographien berühmter Zipser c. művének 108—114. lapja volt, melyre valaki felhívhatta a figyelmét. A szakemberre, de minden művelt olvasóra egyaránt élvezetes és becses tanulmányt 2 kép díszíti, a magyar szöveghez pedig csatlakozik a 14 oldalra terjedő német kivonat. Sz. O. K. Wenle: Ostársadalom és ősgazdálkodás. Fordította: dr. Szentgyörgyi Ede. Pallas irodalmi és nyomdai r.-t. kiadása. Az első pillanatra úgy tűnik fel, mintha ennek a kis munkának semmi köze sem lenne a pedagógiához. Ha azonban elmélyedünk benne, végtelen sok földrajzi anyagra akadunk. Látjuk, mit tanított a középkori néprajz. Akkor tudomány volt, ma rtevetség tárgya, sajnálatos tévedés. Közben azonban megismerkedünk azzal, mint találta vagy legalább is találhatta fel az ember szerszámait, fegyvereit; mint válik az ember emberré, mi az a nagy szakadék, amely állat és ember között tátong. Látjuk, mint válik az ember ösztönszerű cselekedete apránkint
