Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Szelényi Ödön: Jelentés az Országos Evangélikus Tanáregyesület 1927–1928. évi működéséről
379 munkával járó szerző, alkotó iparra és kereskedésre, ha rákényszerül, menekülni iparkodik az anyaföldhöz, a halas vízhez, ahol szemlélődő hajlamát kielégítheti“. A magyar faj ezen hibáját, melynek nyomait az összes társadalmi rétegekben megtaláljuk — gondoljunk csak arra, hogy ú. n. úri körökben még ma is milyen népszerűtlen jelkép a kalapács, meg a röf! — kell céltudatos neveléssel ellensúlyozni és akkor elérhető a miniszterünktől oly csábitó színekkel megrajzolt eszmény. Talán kissé sokáig is időztem e tárgynál, de úgy éreztem, kötelességünk volt nekünk is a neonacionalizmussal szemben állást foglalni. Mint az év nevezetes eseményét megemlítem még a státusrendezést, mely a szeniumos rendszert követvén, elvileg a magyar tanárság régi óhaját valósította meg, csakhogy a megvalósítás itt is elmaradt az elgondolástól. Az új rendszernek vannak ugyanis bizonyos hátrányai, pl. a korpótlék eltörlése, az V. fizetési osztálynak a tanárság előtt való elzárása, az alsóbb fizetési osztályokban való hosszú veszteglés stb. melyek bánlók és ép azért megváltoztatásukért küzdeniink kell. De erősen hisszük azért, hogy az új elvvel mégis az illetményrendezés kedvezőbb stációjához jutottunk el! Áttérve a lefolyt egyesületi év életére, mindenekelőtt a Protestáns Tanügyi Szemléről kell jelentést tennem, melynek jövője anyagilag biztosítottnak tekinthető. A szerkesztő bizottság, melynek tagjai a két szerkesztőn kivül, ev. részről Szigethy Lajos, Böhm Dezső és Mohr Győző, ref. részről S. Szabó József, Ravasz Árpád és Bessenyei Lajos, még a múlt év végén ülést tartott, melyen az anyagi és szellemi kérdéseket alaposan megvitatta. Mivel az intézetek részéről önként vállalt hozzájárulás csak nehezen folyt be, a titkár azt az eszmét hozta javaslatba, hogy minden tanuló után szedendő csekély illetékkel kellene a járulékot pótolni. A bizottság ezt magáévá tette és nálunk, evangélikusoknál az ügy már minden fórumon keresztülment és szentesitést nyert. Ennek az eredménye, hogy anyagilag egyesületünk nemcsak vállalt kötelezettségének tett eleget, hanem még többlettel is rendelkezünk, úgy. hogy az idén még évkönyvet is kiadhatunk. Máskép áll a dolog a lap szellemi színvonalával. Ez csak úgy fog emelkedni, ha nagyobb erkölcsi támogatásban részesülünk kartársaínk részéről, konkrété kifejezve, ha a kartársak közül minél többen keresnek fel cikkeikkel és könyv- ismertetésekkel, állandóan értesítenek az iskoláikat illető eseményekről és új munkáikat ismertetés végett rendelkezésünkre bocsátják. Ha ilyen támogatásban fogunk részesülni, mindig kevesebb lesz a panasz és mindig több az elismerés. Választmányunk az idén csak egyszer, márc. 11-én gyűlt össze, mikor is a tanügyi kongresszussal, a Böhm-Tankó-féle lélektan és logika terjesztésének a módjaival és a Schneller István professzor, tiszteletbeli tagunk által fölvetett ev. tanárképzés kérdésével foglalkoztunk. Ez utóbbi tekintetben ma kész javaslattal lépünk a közgyűlés elé. A budapesti-aszódi kör tavaszi ülése sajnálatos körülmények miatt nem volt megtartható. A testvéregyesületekkel az idén is fenntartottuk az összeköttetést. A ref. tanáregyesület közgyűlésén az elnök és a titkár jelentek meg
