Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom

augusztus 22-ig működött s itt nem a követ magántitkárja, hanem követ- ségi titkár volt, a Contrat Social, bár hamarabb kikerült a sajtó alól, csak később jutott a közönség kezébe, mint az Emil, mert Párizsba szállítása körül nehézségek merültek fel), nem szükséges külön kiemelnem, épúgy azt sem, hogy az eddigieknél még jobban bevezet a XVIII. század irodalmi, társadalmi és közéletének ismeretébé. De ebben a két kiadónak: Dufournak és Plánnak is nagy érdeme van, akik szinte minden egyes levelet magyarázó és felvilágosító jegyzettel kisérnek, akik az eddigi téves adatokat lépten-nyomon helyreigazítják.

Hát magyar vonatkozások akadnak-e a 9. kötetben ? ltt-ott ilyenekre is bukkanunk. így 1739-ben ezt írja: „Ön tudja, hogy ügyeink nagyon rosszul mennek Magyarországon" (I. köt. 121. 1.), mire a kiadó megemlíti, hogy a Grotska (magyar történeti művek szerint: Kroczka) mellett 1739. júl. 23-án vesztett nagy csatáról van szó. 1742-ben a Papisot-hoz intézett episztolában a magyar huszárok rettegett voltát emlegeti, s tudjuk, ugyancsak a francia hadaknak a magyar huszároktól szenvedett veresége indította őt 1743-ban a Prisonniers de guerre (Hadifoglyok) című vigjátéka írására. — A VI. kötetben (258. 1.) montaubani levelezője, Ribotte a protestánsok bántalmazásáról írván Rousseaunak, a külföldi prot. fejedelmek közbenjárását is említi s többek közt ezt irja: „A porosz király, mint állítják, közbenjárt a magyar királynőnél a magyar prot. alattvalók érdekében“. Ugyancsak e kötetben, Rousseaunak 1761. február 11-én Coindethez intézett levelében szerepel először Du Voisínnek, a párizsi holland követség káplánjának neve, aki gr, Teleki Józsefet Rousseauval összeköttetésbe hozta, Rousseaut Telekivel 1761. márc. 6-án Montmorency-ban meglátogatta. Rousseau febr. 9-én neki is elküldte az Üj Heloise egy példányát, azaz a nevét elfeledte, csak arra emlékezett, hogy az illető egy könyvet küldött neki (vájjon nem Teleki müve: az Essai sur la faiblesse volt-e ez ?) s ezt viszonozni akarja neki. Du Voisin a közvetítő Rousseau és kiadója : Rey amsterdami könyvkereskedő közt; így ő juttatja el a Contrat Social kéziratát Reyhez, viszont Rey részéről ő adja át ennek tiszteletdiját (1000 forintot) Rousseaunak.

De legbővebben találkozunk hazánkra vonatkozó adalékokkal a

IX. kötetben, hisz' e kötet leveleiben kezd először szerepelni, habár egyelőre csak névleg, a magyar származású báró Sauttern, vagy helyesebben ; Sauttersheim Ignác, a budai polgármester fia. Dufour és Plan, akiknek az összes francia, svájci, köz- és magánlevéltárakban található Rousseau-levelek rendelkezésére állanak, természetesen több olyan levelet közöl, amelyekben a Sauttern neve előfordul, mint Rousseau és Sautterheim (1913) című tanúlmányomban e hónapokról én közölhettem, de viszont elkövetik azt a hibát, hogy a Sautternre vonatkozó levelek közül elhagyják a két d’ Ivernois-nak 1763. április 16-án Rousseauhoz írt levelét, amelyben először van szó a magyar ifjúról és elhagyják Luxembourg tábornagynak 1763. május 17-én kelt s Rosseaut magyar barátja felől megnyugtatni törekvő levelét, — hogy miért, nem látom okát! De egyéb tekintetben is fogyatkozásokat tapasztalok a kiadók részéről a magyar ifjúval szemben: míg a kötet végén levő Index des