Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 9. szám - Megjegyzések
350 Az új Rendtartás szerint „a példás jegy kitüntetés számba megy, amelyet csak szorgalom és magaviselet tekintetében teljesen kifogástalan tanuló kaphat“. — Az említett „Megjegyzés“ szerint pedig az iskolák nem tartják meg a Rendtartást, mert „ma elégséges tanulók is kaphatnak példás jegyet“. És most azt kérdezem: miért ne kaphatnának ? Hiszen ez nem ellenkezik a Rendtartás szellemével! A Rendtartás nem azt mondja, hogy csak az kaphat „példás“ jegyet, aki előmenetel szempontjából kifogástalan, hanem a szorgalmat említi! És ez egészen helyes ; mert a magaviselet rovatában nem osztályozhatunk olyan dolgot, ami nem függ a tanuló akaratától, — pl. nem vehetjük figyelembe a tehetséget! — Már pedig én ismerek nagyon szorgalmas elégséges tanulókat! Ellenben ismerek istenáldotta jó tehetségű tanulókat is, akik egyáltalában nem szorgalmasak. Ezeknél bizony gyakran megesik, hogy nem készültek el rendesen ; bár a készületlenség természetesen sohasem nyilvánulhat náluk teljes tudatlanságban és tehetségükkel könnyen ki tudják köszörülni az esetleges csorbát. Játszva tartják fönn magukat a jó fokon ! Az ilyen tanuló a Rendtartás szellemében nem lehet „példás", még ha semmiféle fegyelmi büntetése nincs is. Ellenben az az elégséges tanuló, aki gyengébb tehetsége következtében, csak igazán odaadó szorgalommal, nehezen tartja fenn magát az elégséges fokon is, miért ne lehetne „példás“, ha egyéb kifogás nincs ellene ? — Hiszen belőle is válhatik az életben kötelességét valóban példásan teljesítő ember! A „példás“ jegy legyen igazán kitüntetés; ne adjuk igen soknak, — ha nem is éppen egy-kettőnek, hiszen ebben a tekintetben is nagyon különböznek egymástól az egyes osztályok, — de semmíesetre se adjuk az osztály túlnyomó részének! — Bár én még azt is el tudom képzelni, hogy az osztály fele „példás“ és mégse követtünk el igazságtalanságot; hiszen pl. ki ütközik meg azon, hogy vallásból az osztály fele jelest kap, ha megérdemli ? Azt, hogy ki érdemli meg a „példás“ osztályzatot, csak egyénenként bírálhatja el a tanári testület, — és nem szabad ebből olyan sablont csinálni, hogy pl. az elégséges tanuló „példás“ jegyet nem kaphat! Mert ez is, mint minden pedagógiai sablon, igazságtalan. Fejes Zsigmond. 6. Meddig terjed a kormányképviselő joga ? Eddig azt hittük, hogy e kérdésre egész pontos feleletet ad az új Rendtartás 19. §-ának 8. pontja. A gyakorlat azonban megtanított bennünket, hogy itt is hézag van. Nevezetesen az illető pont elmondja, hogy a kormányképviselő „felügyel, hogy az 1883. XXX. t.-c.-nek az érettségi utasításba is befoglalt rendelkezései s általában az utasítás többi követelései is megtartassanak“. „Ha a vizsgálat folyama alatt arra a meggyőződésre jutna, hogy a törvény vagy az utasítás valami tekintetben meg nem tartatott, ez iránt észrevételét a vizsgálat után tartott záróértekezlet jegyzőkönyvébe véteti és a miniszternek jelentést tesz; ebben az esetben a bi-
