Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
31 gimnáziumok alsó három osztálya is közös a gimnáziuméval, a főreáliskola az alsó öt osztályban a reformreálgimnáziummal egyforma. A német Oberschule tanterve és órabeosztása most már a következő: Tantárgyak Bextatól a quartáig = refoimreálgimn. ég főre&liskolával (közös alsó tagozat I—III. osztályra terjedőleg C-H —-M <x> .2-*-3 -a ö Obertertia (V- o .) Untersecunda (VI. o.) Obersecunda (VII. o.) i Unterprima (VIII. o.) Oberprima (IX. o,) í Összesen V allás 6 2 2 2 2 2 2 18 Német 16 5 5 5 5 4 4 44 Történelem (alkotmánnyal) 4 (csak a (mintától) 3 3 2 4-1 4 3 t-1 34 1 25 Földrajz 6 2 2 2 2 2 2 18 Mennyiségtan 13 4 4 4 4 4 4 37 Természettuűom ányok 6 4 4 4 4 4 4 30 Első id. nyelv 18 6 6 4 4(3) 4(3) 4(3) 46(43) Másodikid.nyelv — — 4 3(4) 3(4) 3(4) 13(16) Rajz 6 2 2 2 2 2 2 18 Ének 4 (csak a 2 alsóban) —- 1 —4 Összesen : 79 28 28 ! 30 : 30 29 29 253 Az idegen nyelveknél zárójelben álló óraszámok arra az esetre szólnak, ha a második idegen nyelv a latin vagy a francia volna. Ezek tanulását tehát későbbi kezdés esetén egy óra többlettel akarják hat- hatósabbá tenni. Jellemző, hogy a heti 30 óraszámot át nem hágnák: valóságos jelszó ez a mai német pedagógiai közvéleményben. Megnyugtathatok azért mindenkit: csak jelszó. Mindjárt a hivatalos órabeosztás is áthágja, két tv na és két játékóra általános beillesztésével. Jön aztán még a quartától az oberprimáig III—IX. o. ének- és zenekar s a sok munka- közösség, igaz, hogy ezek csak az önként jelentkezőkre nézve érvényesek, a jobbakat nyomják, ami sokat visszatarthat. Boelitz közli az Aufbauschulék mai tervét is. Ez idő szerint két intézet valósult meg e rövidített formában: az Oberschule és főreáliskola. De el lehet persze képzelni gimnáziumot, reálgimnáziumot is ez alakban, mint ahogy katholikus missziók jó sikerrel kísérleteznek vele. Ott ugyanis egyházi szempontokból különösebb szükség van az antik, nyelvekre, főleg a latinra. A porosz Aufbauschule 6 osztályos. Sajátságosán nem az elsőn, hanem a negyediken kezdik a számozását, jelezve mintegy, hogy az eredménynek ugyanannak kell lenni, mint más teljes típusokban.