Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 9. szám - Mohr Győző: A fascismus az olasz iskolában
325 magva és lényege." Minden emberi művelődésnek alapja csak a nemzeti kultúra és nyelv lehet. E tekintetben magyar közép- és felsőbb oktatásunk is néhány évtized óta — mint Fináczy, Szelényi, Kornis és Imre S. müvei is igazolják — jó úton van a nemzeti gondolat hang- súlyozásában. Az egyéni nevelés hangsúlyozásában is igaza van Nietzschének, mert lélektanilag alaposabb, mint minden ú. n. harmonikus nevelés. A nevelésnek és oktatásnak az egyéninek, a természettől fogva legalkalmasabbnak kifejlesztésére kell irányulnia. Az igazi műveltség az erőnek kultúrájában gyökerezik. A harmonikus műveltség — mondja ismét Weber — lehet a nevelés művészetének végső és legfőbb célja, de sohasem kiinduló pontja, amennyiben a pedagógiai tevékenységnek a lélektan törvényeit kell követnie. Ez oldalról tekintve Nietzsche pedagógiai individualizmusa teljesen jogosúlt. Mint látjuk, Nietzsche kritikája, bár sok kérdésben meghaladta az idő, a régi nyelvtani formális intellektualizmus elvetésében, s a művészet, anyanyelv és nemzeti kultúra művelésének erősebb hangsúlyozásában s igy a felsőbb oktatásügy egyénibb fejlesztésében jogosúlt alapon áll s öt itt a jövőben hathatósabban követnünk kell. Sok utópista gondolata dacára, néhány értékes gondolattal gazdagította a modern pedagógiát. Eles szemmel nem egy hibát látott meg mai oktatásügyünkben, s egyúttal utalt azokra a pedagógiai értékekre is, amelyekkel e hibák kiküszöbölhetők. A modern pedagógiában is nevelő mesternek és útmutatónak bízonyúlt, Erős és fejlesztésre képes kultúrképe az oktatásügy terén is sok értékes gondolatot foglal magában. A pedagógiában is az újabb nagy klasszikus irók sorában van a helye. Legnagyobb hibája, hogy a bűn általános tapasztalati hatalmát és romboló hatását nem ismeri. Pedig e nélkül sötétben bolyong a pedagógia. Dr. Szlávik Mátyás. A fascismus az olasz iskolában. Voltakép i'óifQO)' — n q d t (-Q o v ez a cím. Az iskolából termelődött ki ez az öntudatosan szervezett nemzeti szellem, amelyet ma a fascismus összefoglaló elnevezés alatt értenek és az iskolába vezetnek be, azaz vissza — az olaszok. A lényege a fascizmusnak az összes egyéni és a tömegerő megszervezése, tudatossá tétele a nemzet érdekében. Nézzük mit mondanak erről maguk az olaszok. Nevezetesen, Bodrero olasz közoktatásügyi államtitkár, Mussolini belső embere. Amikor 1919. március 22-én egy kis hadviselt csoport Milánóban egy hónapos szobában összeáll, hogy az önző politikai pártokat megdöntse és helyettük a nemzet érdekét szolgálja kizárólagosan, ennek az egyesülésnek Benito Mussolini a fascio nevet adta anélkül, hogy akkor
