Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom
305 emlékeinek átminősítése, oláhvá való deklarálása jegyében él. Igen jó az ilyen kis könyv, mely magyar múltúnkra, magyar hagyományainkra hívja fel a figyelmet. Kár, hogy összefüggőbb előadásban nem kapjuk a sok szépet és jót, mert kissé szaggatott és rapszódikus, úgyhogy nem találunk összefüggést az egyes részek közt, hacsak nem a hangulatot és szellemet, mely az egészet átlengi és minden olvasóra üdi- tőleg hat. Aki járt Kolozsvárt, olvassa el e művecskét: szeretett emlékek újulnak meg lelki szemei előtt. Aki pedig nem volt oly szerencsés, hogy ott élhetett volna Kolozsvár művelt közönsége, vagy iskolái körében, az múltúnk és műveltségünk megbecsülését fogja szivni magába, ha elolvassa és kedves perceket szerez magának nemes élvezettel. Dr. Böhm Dezső. Dr. Márton Béla: A földrajztanítás módszertana. Gaea, a föld, az élet és a tudomány könyveinek 1-ső száma. Szerkeszti: Dr. Milleker Rezső egyet, tanár. Csáthy Ferenc egyet, könyvkereskedés és irodalmi vállalat rt. Debrecen—Budapest kiadása. Bár nem az olvasóközönségnek, hanem elsősorban tanítónak, tanárnak szól a földrajztanítás módszertana, mégis ajánlom minden tanulni vágyó olvasónak és tanuló gyermekei előhaladását figyelemmel kisérő szülőnek: olvassa el ezt az értékes kis munkát. Nagyon rövid idő alatt és kevés fáradtsággal meg fog barátkozni a földrajz tanításának a módjával s nagy segítségére lehet földrajzot tanuló gyermekének akkor is, ha helyes módot követ a tanár, avagy ha módszere egyoldalú, hiányos, túlhajtott, vagy éppen hibás. Hiányos középiskolai tanárképzésünk mellett az ilyen kisebb módszertani munka is hézagpótló. A fiatal tanárjelölt minálunk nagyon sok esetben kerül katedrára anélkül, hogy akár vizsgáló bizottsága, akár alkalmazó fóruma előtt módja és alkalma lett volna beszámolni elméleti, avagy éppen gyakorlati módszertani tudásáról. Ilyen körülmények között sok tanárjelölt a diploma megszerzéséig sokkal inkább foglalkozik szaktárgyaiban az ismeretek szerzésével, semmint a szerzett ismeretek átplántálásának módszereivel. A tanítójelölt sokkal szerencsésebb helyzetben van; ő kellő vezetés mellett annyi elméleti és gyakorlati módszertani ismeretek elsajátítása után kapja meg oklevelét, hogy minden kínos kísérletezés nélkül tanithatja kis diákjait ; mindaz- áltaí akár pályája kezdetén, akár később, haszonnal olvashatja el az ilyen rövid módszertani munkát, mely dióhéjban ugyan, de annál világosabban tárja elénk a földrajztanítás helyes módszerét. Középiskolai tanár, főleg pedig tanító- és tanárjelölt, kiknek számára írta tulajdon- képen a figyelmes egyet. m. tanár ezt a könyvecskét: zsebkönyvének tekintse; minden fejezete megérdemli a gondos mérlegelést. Mindjárt az első fejezet, mely a tanító önképzéséről és készüléséről szól, nagyon érdekesen állítja elénk a két tanítótipust: egyik az elkeseredett, pályájában csalódott oktató, aki csak a sok vakációt, meg a napi 3—4 órai elfoglaltságot látja életpályájában vonzónak ; a másik az egész lélekkel, minden mellékgondolat nélkül a nevelés, tanítás szolgálatában álló oktató.
