Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 7. szám - Belföldi lapszemle
A jövő útjain április—júniusi száma ezúttal a rendellenes gyermek problémáit öleli fel. E körben Zechmeister Ida: Idegesség és gyermeknevelés címen értekezik az Adler-i pszichológia alapján, Seelmann K. a nehezen nevelhető gyermekről ír, H. Révész M. az áltehetségekről, Éltes M. a gyengeelméjű gyermek társadalmi elhelyezkedéséről ír. A kitűnő szerző megállapítja, hogy a kisegítő iskolákból kikerült növendékek főleg ipari pályákon keresik meg kenyerüket, tehát az emberi társadalom hasznos tagjaivá lettek. De az igazi haladás — úgymond — az lesz, ha minden gyermekről már a születése előtt úgy gondoskodunk, hogy ne lehessen abnormálissá senki és ne legyen szükség gyógypedagógiára. Végül Hegedűs L. a nyomorékok iskolájáról ír.. Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületí Közlöny májusi füzetében Sághelyi L. kimutatja, hogy az iparos iskola polgári iskola lesz, ha tandíjmentessé válik. Csánky A. a német „Schullandsheim“ intézményt ismerteti, vagyis az iskola falusi otthonát, hol a városi gyermekek 2—4 hetet töltenek tanári felügyelet alatt, (Nem tévesztendő tehát össze a „Landerziehungsheim“-okkal!). Keller A, a nyelvi dolgozatok javításánál a legjobbnak a közös javítás módszerét tartja. Horváth K. tanulságos cikkben kifejti, hogy a belterjes gazdálkodást csak az iskolák mozdíthatják elő. A nép szintjének emelése meghozza a többtermelést. A júniusi hatalmas fűzet a polgári iskola megszületésének 60 éves fordulója alkalmából a közgyűlés felolvasásait, továbbá a III. egyet, tanügyi kongresszus polgári iskolai szakasztályának határozati javaslatait tartalmazza. A cikkek közül kiemelendők ezek : Csengery A. emlékezete (Orbán K.-tól), Az osztályozás reformja, melyben Rákosy Z. az eddigi négy helyett három fokozatot javasol; dicséretes, megfelelő, nem volt megfelelő. Langer S. bemutatja a modern természetrajztanitás metodikai menetét. Babirák M. a polgári iskolai gazdasági oktatás problémáit világítja meg. Stelly L. pedig a munkaoktatás tantervét és útasitását ismerteti. Kísdednevelés júniusi és júliusi számai nagyrészt Brunszwik Teréznek vannak szentelve, a magyar kisdedóvás megalapításának századik évfordulója alkalmából. Magyar Szemle júliusi számában Glatz K. ismerteti Jeszenszky S. füzetét, melyben a Belgiumban komoly eredményeket elért művészi nevelési módszert magasztalja. Glatz kimutatja, hogy ez a módszer lényegében azonos a hamburgi Lichtmark módszerével és hozzáfűzi, hogy az irodalmon, a szabadkézi rajzon, a festésen, éneken és zenén kívül be kell vezetni a mintázást, az iparművészeti foglalkozásokat, sőt a fizikailag könnyebb ipari foglalkozásokat is, mert „minden művészetnek a mesterségi része az alapja.“ Magyar Gyógypedagógia 4—6. számában Purébl Gy. a főváros gyógypedagógiai intézményeit ismerteti; Rochlánné Goldzieher K. a hibás
