Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 7. szám - Megjegyzések
által is vallott azon idézetet, hogy a „vallással kísérletezni nem lehet, ki kellene egészíteni azzal, hogy a vallásos emberekkel kell-e, vagy lehet-e kísérletezniHogy mennyi alapja van ennek a helyreigazításnak is, az Girgensohn—Gerőcz szembeállításából világos. Girgensohn nagy műve 1921-ben jelent meg s hogy az alig pár éve elhunyt szerző épen élete végén változtatott volna álláspontján, mint Gerőcz állítja, ezt igazolni kellene. 4. Hogy a misztika protestáns jellemvonás vagy álláspont-e, arra nézve nyissuk fel Zoványi Teol. ismerettárát: „általában a miszticizmus az élő és egyéni mozzanatot a katholikus kegyességben mutatja fel." Vagy nézzük meg I. Hastings : Encyklopaedia of Religion and Ethics c. hatalmas lexikonét: „Luther csodálta a Theologia Germanica-t és Tanlert, de a Münzer—Schmenckfeld-féle irány ellen, mely a bibliával szemben a belső tapasztalatra helyezte a súlypontot, állást foglalt.“ S azután nézzük át a keresztyén misztikáról írott 10 lexikon oldalt, alig egy hasábon nehány protestáns misztikus neve, a többi csupa katholikus. Azután kérdezze meg minden gondolkozó protestáns a maga lelkét is, misztikus-e ő, vagy nem. 5. Akár nyelvtanulásról, akár nyelvtanításról van szó, jó volna, ha Gerőcz a Nagy Józsefből citált Mach helyett inkább megmagyarázná, hogy a nyelvtanulásban mi a szerepe a tapintásnak, szaglásnak és Ízlésnek. A tanárember azután gondolkozhat arról, hogy Gerőcz reformjait hasznosithatja-e az iskolában, van nem. Azt mondja Gerőcz Kálmán a „Helyreigazítás" végén: „Ugyanilyen cáfolatot lehetne tenni a bírálat többi ellenvetéseire." Nagyon örvendek. Ha a többi cáfolat is ugyanilyen, akkor minden ponton igazam volt. Trócsányi Dezső. Megjegyzések. 1 1. Keresztyén egység. A legutóbbi években a különböző keresztyén egyházak képviselői világkonferenciát rendeztek Stockholmban és Lausaneban azzal a céllal, hogy az összes keresztyén felekezetek szociális programmját egységbe hozzák, hogy az emberiség közös nagy bajait, nyomorúságait közös munkával orvosolni igyekezzenek. Meghívták ezekre a konferenciákra az összes keresztyén egyházakat, meg is jelentek ott mind, a római katholikus egyház kivételével. Mintegy a meg nem jelenés indokolására f. év januárjában XI. Pius pápa kiadott egy bullát, amit „Mortalíum animos" címen szoktak emlegetni. Ebben a bullában nemcsak megtiltja a r. katholikusoknak a más keresztyénekkel való konferenciázást, a keresztyén egység megteremtése végett, nemcsak állást foglal a keresztyén egység minden formája ellen, kivéve azt az egy lehetőséget, hogy mindenki, aki magát keresztyénnek tartja, térjen meg az igaz egyházhoz és vesse magát alá, engedelmes-
