Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

224 tett oktalan kultúrpolitika azonban ezeket szétzüllesztette, az új tarto­mányokban pedig még nem tudott kellő színvonalú közoktatást beren­dezni. De a tótokat is utolérte a nemezis, amennyiben a legerélyeseb­ben folyik azok elcsehesitése. Azonban bármenyire fáj is az olvasónak a magyarság ilyetén elnyomása, el kell ismernünk, hogy ellenfeleinknél is találhatni utánzásra méltó mozzanatokat. így például a románoknál Spiru Haret miniszter intézkedései figyelmet keltők. Szerbiában a kétféle : kis és nagy érettségi (az első a IV. osztály elvégzése után), a cseheknél a tanárok fizetésénél a széniumos rendszer stb. Végül azt is tanuljuk e tartalmas könyvből (kivált Jancsó fejtege­téseiből', hogy a magyar kultúrpolitika is követett el hibákat, kivált a románokkal szemben. Nem igyekeztünk a régi királyságra kulturálisan hatni, nem édesgettük egyetemeinkre a nemzetiségeket, különösen a románokat, hanem átengedtük a francia kulturbefolyásoknak. Mennyivel más irányban haladt volna Magyarország és Románia viszonya, de a többi balkáni népeké is, ha egyetemeinken nagyobb súlyt vetettek volna a balkáni népek etnográfiájának, összehasonlitó filológiájának, történelmének ismeretére; ha nagyobb számmal lettek volna e nyelveken jártas embereink, akik pl. a románokat tévedéseik­ből az igazság útjára vezérelték volna? De amit eddig elmulasztottunk, azt ezután kell megtennünk, csak­hogy immár más célzattal, amikor a tudomány által kovácsolt fegy­verekkel kell visszahódítanunk az elveszített pozíciókat. — Mert jól mondja Kornis pompás előszavában, „hogy minden oly törekvéssel szembe kell szállnunk, mely az u. n. pedagógiai pacifizmussal akarja megmerevíteni azt az állapotot, melyet igazságtalanul és vakon a fegy­ver brutális erőszaka ránk kény szeri tett.“ Szelényi Ödön. Dr. Márton Béla: Ausztrália. Gaea, a föld, az élet és a tudo­mány könyveinek a 3-ik száma. Csáthy Ferenc Egyet. Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalat R.-T. Debrecen—Budapest kiadása. Dr. Milleker Rezső egyet, tanár szerkesztésében jelent meg ez az olcsó kis könyvecske, mely Ausztráliáról szakszerű és mégis könnyen érthetően megirt összefoglaló munka akar lenni a nagyközönség számára. Nemcsak akar lenni, de az is, sőt hézagpótló is; mert a szerencsés tollú szerző olyan világosan és érthető módon tudja szavakba öltöztetni mondanivalóját, hogy a sokak által ma még nem igen kedvelt földrajz­tudományt is vonzóvá tudja tenni nemcsak a tanuló és tanító, hanem a művelt olvasó számára is. A könnyed, élvezetes leirások illusztrálására felhozok egy eléggé csiklandós példát: „Az ausztráliai alpok, bár a kontinens legmagasabb hegysége, korántsem nyújtja azt a képet, amit névadó hegysége mutat. Azt a vad szépséget, amit az alpok zegzúgos gerinceivel, kiszökkenő csúcsaival, mély, szűk völgyeivel elénk tár, itt lekoptatta az idő. Inkább fensíkszerű hullámos felülete van azoknak a hegyeknek, melyek együttesen viselik az ausztráliai Alpok nevet." Itt eszembe jut egy másik tudósunk stílusa, ciki az ő tudományos munká­jában a mi bájos Dunántúlunk hegyeiről így ír: „A Nyugati közép­

Next

/
Oldalképek
Tartalom