Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
16 Jellemző a cim, mutatja, hogy maguk a hivatalos körök, a minisztériumba összehívott szükebb szakértő bizottság is a reformok lényegét a két uj típus felállításában látta. A „négyéves alapiskola“ már a legtöbb helyen amúgy is meg volt, épen csak ki lehetett kerülni. Mi ez a két uj középiskolai típus ? Az eddigi rövid áttekintésben is éreztettem nagyjában az ismertető jeleit, de e föproblémáknak nyilván jobban a szeme közé kell néznünk.* Hogy mit akartak velük, eleinte bizony nagyon eltérően hirdették még a hiuatottabbak is. A Zentralinstitut által a birodalmi konferencia munkájának megkönnyítésére kiadott könyvben Lenschau áttekint a kérdésen (24. 1.). Eszerint úgy látszik, az „Aufbau“ név csak szervezetileg akarta jelölni az uj iskolát, azt, hogy az„ a népiskolára lett volna építve,“ a másik név, a „Deutsche Oberschule“ pedig a tartalmát, a szellemét akarta jelölni. Első fogalmazásában tehát a terv a Nemzeti Szövetség óhajait valósította volna meg. Ez tűnik ki a Lenschau tárgyfelsorolásából is: a középpontban áll a német, segítő tárgyaival: a történelemmel, vallással, földrajzzal. Ezekkel a nemzet müvelödéstörténelmi mélységekig nyúló, alapos ismeretét akarják a németség zömébe vinni, mig a gyakorlati, megélhetési szükség parancsolja a természettudományokat. Mindkét oldalról végül is filozófiai területek felé közeledik a tanuló, azért nagy súlyt kell fektetni a philosophia propaedeuticára, a világnézeti irányításra. A kézügyesitő képzés és művészeti indítás egészíti ki végül a harmonikus embert, Megjegyzendő, hogy ezek a kérdések már átmentek a Zentralinstitut alapos megbeszélésein 1919. junius 20—21-én és október 16—18-án, tehát jóval a birodalmi konferencia előtt. Ezek nyomán már Lenschaunál is felmerül a sajnálkozás, hogy „bár lehet valaki müveit, sőt magas műveltségű ember idegen nyelvek ismerete nélkül s ez a felfogás szerencsére mindinkább utat tör," mégis ma alig honosítható meg ez az elv nagy általánosságban a nemzeti iskolázásban. Ma még több azoknak a száma, akik miatt idegen nyelveket kell tanitani, még pedig egyet kötelezőleg kezdettől fogva végig, a másikat a felsőfokon szabad választás szerint. * Irodalom az eddigieken kívül: Arndt: Aufstiege begabter Mittel und Volksschülor. Lomgeusalza, 1919 Budde: Die Wetterführung der Schulreform auf nationaler Grundlage (Langosalzn, 1913). Die höhere Schule in Rahmen der Einheitschule iU. n, Í919). Freitag: Deutsches Gymnasium, Oberschule, Aufbauschule, Berlin, 1919. Giesecke: Höhere Schule und Einhoitsehule. Neue Jahrbücher 44 kötet. Hildebrand: Wieder das deutsche Gymnasium. Deutsches Philologenblatt 1919 Hellpach: Die Wosonsgestalt der deutschen Schule. Leipzig, 1923. Jahrbuch des Zentralistitu's für Erziehung und Unterricht. Berlin, 1922 Louis—Cauer: Neugestaltung des Schulwesens. Berlin, 1920 Louis: Die Realschule. Leipzig, évsz. n, előszava szerint 1924 Richert: Dio Ober-und Aufbauschule. Leipzig, évsz. n Zentralinstitut f. E. u. U.: Die deutsche Schulreform Leipzig, (1920 ?) Handbuch für die Keichschulkonforenz.
