Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Belföldi lapszemle
190 A lelki világ ekkor tárul fel előtte tudatosan. Eszthetikai szemlélete is tudatossá válik. Nem csak a szépet figyeli, hanem annak hatását lelkére. Természetérzése is lelkesebb lesz. Ismét az én áll a tudat előterében, mint a gyemekkorban, de most a magára eszmélés tudatosságával. Képzeteiben bizonyos válogatás jelentkezik. A lényeges és lényegtelen különválasztása is e korban indul meg. A gyermekkor naiv szemléletes lelki világa teret ad az elvont gondolatvilág kifejlődésének. A fogalmak viszonyítása is szemléletes kép nélkül sikerül mind jobban neki. Jellemző az eszmények nagy száma, melyekből majd kialakul az ifjú ideális követelményekből álló eszményi jellemképe. A megformált eszményképben tükröződnek az önmegitélés eredményei az összefoglaló, a lényegesre irányuló világképpel együtt. Az egész fejlődés értelmét a korszak jelentősége és szerepe adja; az egyszeri esetlegességtől az általános érvényüség feltétlenségéhez kell emelkedni. E fejlődésnek akadályai is vannak. Ilyenek pl. az érési kor kezdetén a gyermek elutasító magatartása a nevelő hatásokkal szemben. Innen van a 14—15 éves tanulók lustasága. Ebből folyik az emlékezet gyenge teljesítő képessége is. Az egész folyamat gyorsasága, eredménye függ egyéni tényezőktől, a tehetség erejétől, az önképzési hajlam fokától, a környezettől, a nemi érés folyamatának intenzitásától és a nevelő hatások milyenségétől. A mindennapi életből felhozott példák illusztrálják az elméleti megállapításokat. Kedvezőtlen körülmények ugyanis az értelmi kifejlődést ez átmeneti kor bármely fokán megrekeszthetik, Azért találni nagy számmal (különösen falun) olyan embereket, akik a gyermeki szemlélet s gondolkodás fokán állottak meg. Az értelmi fejlődés a pubertás korában igen nagy jelentőségű. Szeghalom. Péter Zoltán. Belföldi lapszemle. A gyermek. 1928. 2-ík számában különös figyelemreméltó cikket írtak: Kenéz Béla: A nemzet és családról. Lyka K. : A gyermek és művészetről. Bexheft A.: Gyermekeink megóvása a ragályos betegségekről, Frank A. : Furcsaságok a nevelésben címen. Végül Geguss D. értekezik: „Gyermek Őfelsége“ jár elől, kövessük őt! címen. Itt a címet túlzónak találjuk, hol marad a szülői tekintély ?! A Debreceni Prot. Lap 1928. március 17. számában N.—ó. ir nőnevelésünkről, értve rajta a kálvinista nevelést, A cikk eleje komoly aggodalmat kelthet, mikor írója magállapitja, hogy igazi kér. prot. szellemű leánynevelés nincs, ellenben az apácanevelés nemcsak értéktelen külső mázt, hanem bensőséges lelki életet is jelent, valódi, nemes keresztyén lelki műveltséget ad, léha gondolkozásu leányoknál nagyon előkelő átalakulást idézett elő . . . Vídeant consules!
