Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Fejér Lajos: A görög nyelv a francia szenátusban
az időt itt vesztegetnie, — De igen, igen, itt maradok, hallani akarom önt. És Briandnak csak egy rövidke mondattal volt ideje megokolni jelenlétét: Egy görög fordításom valamikor nekem is dijat nyert, ennélfogva . . . * Az interpellációk folyamán, a hallgatók egy galambősz öreg urat vettek észre, aki feszült figyelemmel kísérte az előadást s minden találó megjegyzésnek szivéből örült. „Ni, ott ül egy idős marquis!" mutogattak felé. Nagy barátja lehet a görög nyelvnek. És a gyanúba vett hellenista, kiderült csakhamar, nem volt más, mint Marseilles város szociálista érzületü képviselője. * Miután a szenátorok végig hallgatták és tapsolták egymás beszédjét, boldog bizalmaskodás közt hozakodtak elő régi klasszikus emlékeikkel. A szenátori palota boltivei régóta nem visszhangzottak annyi görög és latin idézettől, mint most. A „sál atticum"-mal versenyre kelt az „acetum Italicum," A sóval az ecet. Mintha mindenik dicsekedni akart volna, A só, hogy mily finoman őrölt, lágy és hogy nem izetlenült meg, tehát nem kivetni való; az ecet meg, hogy milyen csípős, erős. A lépcsőházban lejövet a szenátus elnöke dicsekedve mondogatta többek jelenlétében: Akárhány görög verset tudok még ma is idézni hiba nélkül, szó szerint. És választ sem várva el kezdte az Iliasból pergetni Hektor búcsúját a körülte állók nagy szemmeregetése és fejbólogatása közepett. De azt már türelmes hallgatóim bizonyára nem sejtik, tette hozzá kíváncsiságukat fokozva, hogyan ragadtak meg igy nálam e zengzetes, szép sorok. Egy időben nagyon elhanyagoltam a görög leckét. Készületlenül jártam órára. A könyvnélküli meg épen nem akart a fejembe menni, vagyis inkább Jrövid ésszel én nem akartam, hogy a fejembe menjen, mint aki a fejébe vette, mennyire haszontalan lim-lom az a görög, nem érdemes időt vesztegetni rá. Csakhamar rajta is vesztettem az elvi meggyőződésen. Utóiért a görög nemezis: „becarcereztek sine die.“ És csak akkor nyertem vissza teljes szabadságom, mikor a feladott görög pensum ment, görgött, mint a folyó viz. Beletelt vagy három vasárnap mig letelt rólam a részletekben kirótt büntetés. Ekkor csaptam be az imént szavalt bucsu-jelenetet, amely önöket annyira meghatotta. Nem is felejtem el soha többet. Ha tehát hajazok még valamicskét a görög nyelvhez és most Önöket pár percre az enthusiasmus gyönyörűségébe tudtam ringatni rögtönzött szavalatommal, azt tisztára annak köszönhetem, mert valamikor egy kicsit rossz diák voltam. * Az étkezőben véletlenül egymás mellé kerültek Berard és Herriot miniszter. A társalgás hamarosan arra a heves vitára terelődött, melyet öt évvel elébb a képviselőházban folytattak, mikor a mostani közokt. miniszter keményen interpellálta Berardot az elődjét a középiskolai reform tárgyában. A hallgatókból egy-kettőre egész gyűrű képződött körültök és csak úgy nyelték a szavukat.
