Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Mohr Győző: Gondolatok a református tanárok nyári közgyülése körül
146 Az angolról egyáltalán nem szól Rácz. Ez a középiskola merőben elüt a kontinentálisoktól. Minthogy az angol középiskolák nem állami intézetek, egységes tanterv nem kötelezi őket, inkább a hagyományok teszik annyira, amennyire egységesekké. A legjelentékenyebb „public school“-ok egyikében a Rosall School-ban a nemzeti tárgyakra nagy gondot fordítanak, fölötte gondos önképzőköri életet folytatnak a „head mester" vezetése mellett, (Dr. Iolland Arthur szives felvilágositása szerint.) Azonfelül a szaktanárok szakköröket létesítettek, amelyekben a növendékek önszántu tevékenységére éber gondot fordítanak. Minden tárgynál szerepel a stílusgyakorlat és ez egyik közvetlen magyarázata az angol közirály fejlettségének. Már most nézzük, mit tanultunk mi ezekből! Rácz ezekre a szembeszökő jelenségekre, isméden csak utal, de következtetést nem von a mi viszonyainkra, nemzeti evolúciónkra ! Vonjunk tehát mi! A következtetés az olaszoknál a fascizmus, a franciáknál a tudatos, politikai gloire, a németeknél most vajúdik az öntudatos egység és nálunk e megismerésekkel szemben, hogy a mai időben az iskola százszorosán fontosabb, mint a lassúbb ütemben haladó múltban — megmaradt az a háború előtti 28 óra ... 28 magyar nyelvi óra . . . ennyi példa után 28 óra . . .! És e mellett a heti óramaximum nem kisebb a nyugaténál, érthető könnyítés céljából, sőt ... az egészségtant iróniaképpen hatodik óraként tanítják nálunk, úgyhogy, ha egy hetedikes fiú pl. gyorsírást tanul délután 3 órától és tagja a gyorsír ókörnek, szerencsés esetben reggel 7 órakor elmegy hazulról és este 6 órakor jön haza és készül a másnapi tantárgyakra . . és üdül (?)... vájjon tudják-e ezt az intéző körök ? Gyökeresen, más tantárgyak óracsökkentésével és a nemzeti tárgyak jobb óradotálásával kell elősegíteni a korszellem hatalmas nemzeti irányú feltörését és akkor nem lesz szalmaláng a lelkesedés a közért, a fajért, nem lesz rövid éltű védegylet, vagy tulipánmozgalom, hanem alapvető politikai rendszer, mint a fascizmus. Nem is lehet a gloiret vagy a fascizmust utánozni alapvetés nélkül. Mindkettő tudatosságra tört nemzeti erő, amit éppen az iskola van hivatva előkészíteni, ébrentar- tani és a jövő nemzedéknek átadni. A sok összetevőt bajosabb észrevenni, mint az egy vonalú, hatalmas eredőt, legyen az gloire, Sacro egoismo — a macchiavellismus modernebb neve — vagy a legújabb olasz államelmélet a fascísmus, azért szappanbuborék az iskolanélküli utánzásuk külsőségekben. Nem a camiccia rossa volt a Garibaldismus lényege, aminthogy nem az a camiccia nera a fascismusé, vagy a guillotine a gloire-é. Effajta következtetésekkel terhes az összehasonlítás a külföldi középiskolákkal. A gloiret vagy fascismust eredményezhető tantervet a középiskolákban ilyennek képzeljük el:
