Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 1. szám - Dr. Törös László: Két új német középiskola-tipus
1 amelyben akarat is, képesség is lesz szellemi és testi erejének az egyetlen nagy céi biztos szolgálatára való felajánlására, nekünk, nélkülöző, de nem panaszkodó, küzdő, de nem ellenszegülő, elsorvasztható, de el nem hallgattatható ideálista professzoroknak kell felébresztenünk, felnevelnünk és talpra állítanunk. Minden más kérdésben köztünk mere- dezhetnek az elválasztó falak ; de ebben a felfogásban megegyezik, ebben a jelben győzelemre számíthat, ebben a törekvésben mindhalálig kitart az igazán lelkes, önfeláldozó magyar tanárság! ^ Vietórisz József Két uj német középiskola-típus. A világháború csaknem minden nemzetnél mélyreható változásokat idézett elő az iskola-ügy terén. Nem csoda : a háború felébresztette az emberanyag, a nemzeti erők értékelését, mellyel nem lehet a máról- holnapra halogatás fényűző, vagy éppen esztelenül pazarló politikáját folytatni. Reformálták iskoláikat a győzök, még inkább a legyőzött, lefegyverzett népek, melyek egyetlen reménységüket a nevelésbe vetik. Minden attól függ, milyen lesz a jövő ifjúság, mennyire kerül a legjobb, legmegfelelőbb helyére minden legkisebb erő. Különösen megkapó módon bontakozik ki ez a törekvés a világ legfegyelmezettebb gondolkodású népénél: a németnél. Aki ma Németországba megy ki a pedagógia tanulmányozására, még a megfelelő előkészület után is jóidéig bámulva áll meg a hihetetlen pedagógiai forrongás közepette, melyről August Messer*, egyike a legkitűnőbb szakértőknek, nyomda alól mostanában kikerült müve előszavában kénytelen megállapítani, hogy „még a szakember is alig tekintheti át." Talán ez az oka, hogy külföldön s igy hazánkban is, oly kevéssé ismeretesek a német reformok, bármily nagy horderejűek is. íme, két uj középiskola-faj is keletkezett a szomszédban, melynek iskola-ügye eddig oly rendkívüli hatással volt ránk s még az érdekeltek sem sokat hallhattak róla. Mindössze a Magyar Paedagógia 1925. évfolyama második füzetében (5—10) olvashatunk pár soros értesítést a német reformokról általában. Alábbi igénytelen soraim eme homály eloszlatásához óhajtanak hozzájárulni, a mozgalmak kellős közepében végzett beható tanulmányok, személyes tapasztalatok, az eszmék őráilóiva! folytatott megbeszélések alapján. * * * A régi jó időknek minden korlátoltsága mellett is volt egy nagy előnye: a művelődés s ennek következtében az iskolázás egysége. Abban a korban, amikor a tudomány minden igényét és szükségletét megtalálta az ó-klasszikai szellemkörben, nem is lehetett szó másról, mint humán képzésről mindenütt és mindenki számára, aki egyáltalán műveltségre vágyott. Ám jött az emberi szellem fényes diadalutja: sok lenne felsorolni a nagy felfedezésektől, vagy talán még élőbbtől fogva fel mostanáig s hozták a sok kápráztató vívmány mellett a nagy lélek* Pädagogik der Gegenwart. Mauritius Verlag, Berlin 1926.
