Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
124 mindenkinek lelke romolhatatlan kincsekkel gazdagodik, mindenkinek lelki szárnyai hihetetlenül növekednek, erősödnek, mindenkinek látása, hallása csodásán finomodik, élesedik, aki betekint ebbe a kincses házba, aki hallja Ravasz László lelkének felséges orgonazúgását. B. Nagy József Kis Fizikája a III. osztály számára. Előre megmondhatjuk, hogy eddig ez a legjobb tankönyv, azok között, amelyek a III. osztály számára megjelentek. Mert Nagy József számol legokosabban azzal, amit a tanterv követel és azzal amit egy III. osztályos tanulónak meglehet tanítani. Nem hallgathatom azonban itt sem el, hogy éppen ez a meglehetősen jó tankönyv mutatja meg nagyon élesen középiskolai tantervűnk sok nagy fogyatékosságát. Már maga az a gondolat, hogy a hatalmassá duzzadt fizika minden fontosabb részletét meg kellene ismertetni a III. osztályban heti két óra keretén belül, — gyakorlatilag keresztülvihetetlen. Tankönyviró és tanár kénytelen nagy lelki szorongások között válogatni, hogy mit is hagyjon ki, mit is tartson meg, Ámbár válogatásra nem igen van módja, mert a tanterv éppen elég sok mindent ir elő, amit feltétlenül meg kell tanítani. Ezt az előírást ugyan nem a III. osztályos diák lelkivilágának megfelelően, nem a gyermek érdeklődési irányához mérten csinálja, hanem egyszerűen kiírja a tudományos rend- szerezésü fizikakönyvek lényegesebbnek látszó címeit s aztán lássa az a tankönyviró, hogy mit tud belőle kihozni. Hogy aztán a kijelölt tananyag milyen sikerrel és milyen eredménnyel emésztődik meg, azzal már igazán nem törődhetik a Tanterv! Érdekes az is, hogy a fizika tanítása egy évvel megelőzi a kémiai alapfogalmak tanítását s igy az anyagok szerkezetének, az atomelmélet elemeinek, sőt még a halmaz- állapotok ismeretének hiánya mellett kell hőtant, mágnességet, elektromosságot tanítani. Vagy kerülgetni kell ezután a vonatkozó kérdéseket, vagy ki kell hagyni egészen. Ha pedig a növendék esetleg érdeklődik, — akkor hallgatni fogunk, mert a felvilágosításra nem jut időnk. De hát: ne is érdeklődjék az a gyermek; tanulja csak meg a kijelölt anyagot. Mindezeket azért Írtam le, hogy kimutassam, milyen nehéz feladatot oldott meg Nagy József, mikor tankönyvét megírta. És, hogy senki se csudálkozzék azon, ha könyvében hibákat lehet találni. A könyv erőszakosan rövid akar lenni. Le is tárgyalja az áramló elektromosságot, ami pedig valószínűleg legjobban érdekelné a fiúkat, 10 oldalon, aminek majdnem fele ábra. Igaz, hogy viszont az elektrosztatikára 8 oldalt szentel, pedig ezt a részt lehetne, sőt kellene is rövi- debbre fogni. A mágneses aeklínációt és inklinációt sem igen emlegeti, mig a mágnesség gyengítésének külön fejezetet szentel. A mechanikai rész közel fele a könyvnek. És mindjárt az elején, a lehetséges logikai rendszerezéssel, hogy elvegyük a tanuló kedvét az egész fizikától. A lejtőn esésnek és a szabad esésnek aprólékos és legtöbbször eredménytelen levezetgetése helyett szívesebben láttam volna a könyvben valamit a villanyos csengőről, a generátorokról, elektromos vonatokról, sőt még a rádióról is, hiszen ezekért rajong a mai gyermek s itt lehetne érdeklődését megfogni. Azt sem hallgathatom el, hogy a kevés szó nem
