Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
120 lendületes előadásban tárúl az olvasó elé. Komis nagy gonddal gyűjtötte össze a rengeteg anyagot s a fölött teljesen uralkodik, azt színes nyelven és alakban adja elő. Nagy mértékben emeli előadásának változatosságát a forrásaiból — egykorú naplókból, bizottsági javaslatokból — merített sok szószerinti idézet. Szerzőnk több Ízben kitér a prot. iskolaügy rajzolására is. Itt is a legmegbízhatóbb forrásokból merít s miután célja a valóság objektiv megállapítása, teljesen hű képet fest a prot. iskolák állapotáról, viszonyairól. Ahol hiányt lát, megjelöli, de ahol szembetűnő haladás jelenségei bukkannak eléje, ott nem fukarkodik az elismeréssel. így például az 1796-ban életbeléptetett sárospataki tantervről teljes dicsérettel emlékezik meg: abban a gyakorlati élet szempontja erősen érvényesül, azzal a fontos újításával pedig, hogy benne — a történelem, theológia és filozófia kivételével — a tanítás nyelve a magyar, az ország valamennyi iskoláját évtizedekkel megelőzi. Hasonlóképpen az 1810-iki pataki tantervet az XIX. század első felében a magyar középiskolák legsikerültebb és legmodernebb tanyúlmányi rendjének nyilvánítja, melyben a nemzeti érdek, a tárgyak humanisztikus és realisztikus művelődési értéke a legszebb összhangban egyesül. Ugyancsak elismeréssel emlékszik meg a pataki tanároknak a magyar nyelvű tankönyvek szerkesztése terén kifejtett buzgólkodásáról is. Kornis művét, mely a magyar művelődéstörténetnek egy, eddig csak gyéren ismert, rendkívül fontos szakaszát világítja meg elsőrendű forrásokon alapúló gondos feldolgozásban, a magyar nyelv, irodalom, történelem és oktatásügy minden barátja csak elismeréssel fogadhatja! Rácz Lajos. Ossendowski: A sötét Kelet árnyéka. Fordította : Balassa József. Franklin—Társulat kiadás#. Budapest. Ossendowski könyvei mindig világítanak. Elbűvölik még azt is, aki végigjárta mint hadifogoly az orosz szenvedélyek kálváriáját, aki látta a pópától elbutitott orosz muzsikot, látta a felül romlott, alul megfélemlített nyomorult népet. S most, hogy Ossendowskinak ezt a legújabb könyvét olvassuk, látjuk, hogy minden sejtésünk helyes volt. Oroszország titokzatos nagy ország, ahol a Nyugat modern civilizációja és a mongol nomádok ideológiája, az ortodox keresztyénség asketizmusa és a pogányság tarka keveredésben él együtt a mai napig. Az orosz intelligencia, átszellemülve és felemelkedve a legmagasabb idealizmusig, régóta elszakadt a néptől; nem tudta megérteni a nagy tömeget s lenézve őt, nem akarta észrevenni ellenséges és az emberiségre veszedelmes tulajdonságait, amelyek azonban megvoltak. Szinte félelmetes végigolvasni a cári udvar életét, Rassputin hatalmát, az udvari emberek mulatságait a cári Oroszországban. Megértjük a nagy sülyedést, látjuk, hogy ide kellett sűlyednie a tudomány és belső vallásosság nélküli országnak, ahol minden csak pompa, külső fény, csillogás, ragyogás, amely a szegény tudatlan népet elkábitja, de messze van az Isten valódi, igazi ismeretétől. A történelemé már a események; a fehér cárt felváltotta a vörös cár, egy fokkal sem szeli2 debb, mint elődje volt, sőt még vadabb, kegyetlenebb, Álarcban jár'
