Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Rácz Lajos: Comenius és Apáczai
29 amilyen súlyú a vaslemez, azért úszik a vizen. Most még a hajtó erőt kellett tökéletesíteni. Évezredeken át emberek hajtották a hajókat, alig több, mint száz éve, hogy egy amerikai gépész megpróbálkozott a gőzgéppel. Kezdetben körben forgott a hajó, de amikor a kormányt rátették, szépen engedelmeskedett a kapitány parancsának. Befejezés: Azóta tökéletesítették a hajókat. Valóságos paloták úsznak a tengeren. Sőt bozalmas várak is iszonyú ágyukkal. A búvárhajókról máskor irok. ITIohr Gjjőző. Comenius és Apáczai. Weszely Ödön egyetemi tanár Neményi Imre Apáczai Csere János c. müvének ismertetésében a Magyar Pedagógia 1926. évi 51. lapján — miután felsorolja Neményinek a Comenius emberi, erkölcsi, tudósi és paedagogusi inferioritására vonatkozó állításait — ezek eredménye gyanánt arra a végső megállapításra jut, hogy .revízió alá kell venni a Comeniusról és Apáczairól szóló értékítéleteket.“ Legyen szabad e tételhez hozzászólnom, illetőleg legyen szabad e tétel helyes voltát kétségbevonnom. E tétel csak akkor állhatna meg, ha Neményinek Comeniusról szóló, sőt — Comeniusszal viszonylatban — Apáczairól szóló állításai is helytállók lennének, a valóságnak megfelelnének. De ugyebár, Weszely Ödön úr nem vizsgálta meg őket e tekintetben, hanem egyszerűen hitelt adott a Neményi állításának? Én megvizsgáltam s ennek alapján határozottan mondhatom, hogy azok semmi hitelt nem érdemlő állítások. Neményi a legnagyobb mértékben elfogult Comenius iránt, úgyhogy képtelenné válik az ő megértésére, objektiv méltatására. Elfogultságát, egyoldalú gondolkozását mutatja, hogy Comenius egyéniségének, jellemének megítélésében főforrásai: Bayle és Adelung, a racionalizmus és skepticizmus e két kiváló képviselője. Vájjon Bayle, a sivár racionalizmus és gúnyolódó skepticizmus prófétája, az a Bayle, akit Nebe1 .Comenius kaján megitélőjének“ nevez, akiről K. A. Schmidt nagy Encyklopaediája azt Írja, hogy .Bayle nem az az ember volt, aki egy ilyen, ránézve teljesen heterogén személyiség iránt igazságos tudott volna lenni,“ — érezhetett-e valami fogékonyságot, tanusithatott-e valami megértést a rajongó, misztikus, chiliasztikus reménykedéseket tápláló és azokban az ellentétes világesemények dacára vakon bizó Comenius iránt? Ugyebár, ez ki van zárva! s ime ez a Bayle a Neményi legfőbb, legtöbbször idézett tekintélye, kalauza Comenius megítélésében. Másik tekintélye, forrása Adelung. A józan Adelungról, a XVIII. századi felvilágosodás e tipikus képviselőjéről elég annyit mondanunk, 1 A Rein-fóle Encycl. Handbuch der Pädagogikban.
