Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Szigethy Lajos: Érdeklődés
3 síinkben sohasem juthatunk összeütközésbe saját egyházunkkal, mert hiszen az is csak az igazságot keresi. Hát nincs nektek olyan, már megtalált, feltétlenül elfogadott igazságotok, amelyik újabb igazságok keresésében befolyással lehet rátok ? Van, de csak egy: a Krisztus evangéliuma. Ez az egy absolutum előttünk. De ez nem korlát számunkra, hanem magaslat, amelyről tisztábban látjuk a nagy mindenséget; erőforrás arra, hogy bátran szembenézzünk a világ minden jelenségével; világitó fáklya gyarló emberi szemeink számára; az az egy szilárd pont, amelyen állva rendületlenül tudjuk nézni az örök változandóságot. Hitünk szerint a mi világfelfogásunk a leghelyesebb, legtökéletesebb : de azért a más hitűeket sem eretnekeknek, sem ellenségeinknek nem tekintjük, mert csalhatatlanoknak sem magunkat, sem senki más emberfiát nem hisszük, csak az egy igaz Istent. Valljuk és hirdetjük a magunk meggyőződését, akár a máglyáig, de tiszteletben tartjuk a másokét is; a lelkiismereti szabadságot magunk és mások számára egyaránt követeljük; nyugodtan állunk a szabadkutatás, szabadvizsgálódás elvi alapján, mert egészen biztosak vagyunk abban, hogy világnézetünk fundamentuma olyan absolut igazság, amelyet semmiféle tudományos kutatás, az emberi elme bármily magas feljődési fokán, soha-soha meg nem ingathat, lényegében meg nem cáfolhat. A tiszta igazság szeretői tehát nyugodtan jöhetnek velünk s jöjjenek is, az igazság együttes erővel keresésére, szolgálatára. Abban a reményben, hogy nagy jóakarattal kezdett munkánkra áldását adja a minden áldások osztogatója, Isten nevében útjára bocsájtjuk a Protestáns Tanügyi Szemlét. Borsos Károly. Szelényi Ödön. Érdeklődés. Ha egyetlen szóval akarnám megjelölni az evangélikus középiskola életelemét, egyéb felekezeteknek, vagy az államnak középiskoláitól megkülönböztető legfőbb jellemvonását, azt mondanám: érdeklődés. Az evangélikus társadalomnak áldozatokban megnyilatkozó érdeklődése alapította meg és tartotta fenn iskoláinkat, melyeknek sem állami támogatásra, sem hatalmas szerzetesi vagyonra nem lehetett támaszkodniok. Ez az érdeklődés teremtette meg erkölcsileg is azt a meleg légkört, melyben az iskola belső evangéliumi életereje kifejlődhetett. Évvégi vizsgálatok, „Magyar Társaság“-i diszgyülések, a társadalom tüntető ünnepei voltak. Az egyházi főhatóságra, például Szuperintendens Kis Jánosra tanár és tanuló úgy tekinthetett, mint az iskola megtestesült géniuszára. Ez az érdeklődés — mondjuk meg teljes őszinteséggel — melegéből sokat vesztett. Az államnak a középiskolák részére adott állandó segélye
