Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Egyházi és iskolai hírek – Vegyes közlemények
50 önző indítékok: becsvágy, hiúság, pénzszerzés késztetnek a munkára, Hetvényi nem ezek közül való volt, mert őt eszmények vezették, ezeknek szentelte egész életét, ezekért dolgozott fáradhatatlanul, nem törődve egyre súlyosbodó betegségével, megrendült idegrendszerével, mig az élet utolsó szikrája ki nem szállt belőle. ÉJetpályája külsőleg rendkívül egyszerű, belsőleg annál gazdagabb. Életrajzát jóformán kimeríti a 4—5 helységnév: Enese, Pozsony, Jena, Városhodász, Sopron, de a közönségesen felülemelkedő jelentőséget ad neki a folytonos szellemi munka és annak értékes eredményei. Egy híján 80 évig működött a soproni líceumban mint vallástanár és természetes, hogy ehhez az időhöz fűződnek alkotásai. Mint vallástanár, kivált az érettebb ifjúságra hatott erős keresztyén meggyőződésével, hótiszta jellemével, mély tudásával, melyhez a kicsinyek nem igen tudtak fölemelkedni. Hetvényi ugyanis nem zárta be tanulmányait akadémiai és egyetemi éveivel, hanem folyton képezte magát és igy ritkaságba menő széleskörű és egyúttal alapos műveltséget szerzett. Ezt mutatják nemcsak olyan értekezései, (mint „A modern haladás és az ev. keresztyén világnézet viszonya,“ 1918-, vagy „A világprobléma és a magyar kérdőjel,“ 1926..) hanem tankönyvei mellett a Luther-naptár 15 kötete, melyben a legkülönbözőbb történeti, politikai, irodalmi, filozófiai és pedagógiai kérdésekhez bámulatos tájékozottsággal hozzászólt. A tudományos és szépirodalom legújabb jelenségeiről egyformán tudomást szerzett és ép oly jól ismerte Spengler, Ligeti, Papini nagyhatású könyveit, mint Harsányi Kálmán, Reményűi s más poéták legújabb költeményeit, vagy Hegedűs Lóránt legfrissebb essay-jét. Nem csoda, hogy a Luther naptár ilyen körülmények közt a „legjobb magyar naptár“ nevet vívta ki magának, de mi azt hisszük, hogy ha Hetvényi kizárólag a tudományos irodalmat művelte volna, ott is nagyobb, maradandó becsű alkotásokkal gyarapította volna irodalmunkat. Három kitűnő, ritka alaposságról és önálló felfogásról tanúskodó vallási tankönyve (Kér. vallástan, 1909., A kér. egyház rövid története, 1910. és Az ev. keresztyén világnézet, 1916.,) kevés eredetiséget feltüntető ev. tankönyvirodalmunkban mindenha számot tevők, példaadók lesznek, ha nem tartoznak is a „könnyű“ tankönyvek közé. Valláspedagógiai működésének betetőzése azonban és egyben igazi mestermü a maga nemében a középfokú iskolák vallástanitásához készült „Útmutatás“-a (Sopron, 1912.). Ehhez foghatót a magyar valláspedagógiai irodalomban aligha találunk, amint ezt a prot. vallástanitás egyik korifeusa, S. Szabó József annak idején készséggel elismerte. Azonban sem tanári hivatásával, sem tankönyviről működésével, sem a Luther naptár szerkesztésével nem merült ki Hetvényi munkálkodása, hanem állandó iigyelemmel kisérte a cserkészmozgalmat, a kér. ifjúsági egyesületek törekvéseit és ezeket is tőle telhetőleg támogatta. A Luther-naptár mellett mégis legjobban a szivéhez nőtt az általa létrehozott „Líceumi Diákszövetség,“ melynek segítségével internátust (Diákotthont) akart alapítani és életének legnagyobb fájdalma volt, hogy ez a kedvenc eszméje oly nehezen akart testet ölteni. . .
