Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Borsos Károly: Megjegyzések
43 jelezett bizottságok tagjai, sem nagyérdemű kultuszminiszterünk nem ismerték fel. Pedig ez esetben igazán elmondhatjuk: periculum in mora. Attól tartunk ezek után, hogy a magyar kultúrát súlyos károk fenyegetik a közel jövőben. Attól tartunk, hogy kultuszminiszterünk tragikus hősévé lesz a magyar kultúra érdekében vívott, minden elismerésre érdemes nagy küzdelmeinek. 8 tragikumának magva az a tragikai vétsége lészen, hogy nagy, uj alkotásai közben, az alkotás lázában, a munka hevében, megfeledkezik a magyar kultúra egyik régi, legfontosabb tartóoszlopának, a magyar kultúra villamos centralejának, a középiskolának jókarban tartásáról, erősítéséről. A leplezetlen igazság ugyanis legjobb meggyőződésünk szerint ez: a magyar középiskolák tanügyi felszerelése lerongyolt állapotban van; a magyar középiskolák lelke, a tanári lélek, a reményvesztettség, elcsüggedés legvégső fokán áll, szárnyaszegetten vergődik a porban. Ha sürgős segítség nem érkezik, meginog, megroskad a legfontosabb tartóoszlop s magával rántja az uj alkotásokat is. Ettől a csapástól mentsék meg a magyar kultúra drága épületét az arra hivatottak! 2. fl tanári státus megváltoztatását majdnem lehetetlennek mondotta kultuszminiszterünk a képviselőház közoktatásügyi bizottságában. Ez éppen a hiba. Ha a vezér a csata előtt előre lehetetlennek nyilvánítja a győzelmet, a sikertelenség egész biztosra vehető. Ha kultuszminiszterünk akkora energiával, olyan lendülettel harcolt volna a tanárok anyagi ellátásáért, mint számos uj alkotásáért, akkor ma már nem kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, akkor ma már elégedett, lelkes tanári gárdával dolgozhatna, a siker biztos reményével, a magyar kulturfölény biztosításáért. Szerintünk, háború utáni kultúrpolitikánk a teendők sorrendjének megállapításában hibázott: merőben uj alkotások i gész sorát vette munkába, ahelyett, hogy legelőször a régi intézményeket, a régi fontos tartóoszlopokat hozta volna teljesen jókarba. így lesznek majd a magyar kultúrának fényes, ragyogó uj tornyai és vakolatlan, roskatag alapépítményei. 3. fl helyettes tanárok sorsának javítását, a IX. fiz. osztályba kinevezésüket kilátásba helyezte kultuszminiszterünk, mert, úgymond, 116 pengő havi íizetésből nem élhet meg a helyettes tanár 6—7 éven keresztül. Igazán örülünk ennek az Ígéretnek: de szerényen meg kell jegyeznünk, hogy a IX. és VIII. fiz. osztályú csekély fizetéséből sein élhet kulturemberhez illő életet a tanár 45—50 éves koráig. Tehát nem a IX. fiz. osztályig nyomorog a tanár, hanem a VII. fiz. osztályig, ahová 45—50 éves korában juthat el a mai rendszer szerint. h. flem lehet a tanári statuson javítani, mondják, mert a többi statusnak sérelmes volna ez. Hát a bírói status helyzetét lehetett javítani kivételesen, minden más status figyelmen kívül hagyásával? Hát a tanároktól el lehetett venni a 30 éves szolgálat jogát, a helyettes tanári évek nyugdíjba beszámításának előnyét az 1914. évi.XXXVI.
