Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 1-3. szám - Mohr Győző: Szemelvények fogalmazástanomból

23 önzetlenség, a testiség, a hit, a tudomány, a szabadság, a munka, az eszményi állam, az állati színvonal, a föld­­hözkötöttség torlódó és hallatlanul erélyes zárótételei késztetik Ádámot a léthatár átlépésére. — Deus ex machina újabb rejtéllyel életben tartja az emberiség ősapját — és a rejtély máig sincs megolva. Már korábban Goethe birkózott hasztalanul vele, azért Goethe marad, Madách Madách azért a kérdés megoldása nélkül is. Shakespeare és Dante, nem kevésbbé Klopstok és Milton meg más óriások éppen igy. b) Estikumunk két pólusa megszemélyesítve küzd ősi elkép­zelés szerint egymással — örök időkig: értékmegállapitás­­ként; Madách ezt a gondolatot nem vitte tovább, a nagy Dante? ő meg kéjeleg az elbukottak gyötrelmein szinte szadista módon, nem segít rajtok, még kilátást sem nyújt az enyhületre, „Lasciate ogni speranza“, még beljebb nyomja őket a forró szurokba. Goethe ötven éves küzködés után önzetlenségben lát valami megoldást a létkérdésre, a létrejtélyre, Madách rejtélyes marad záró­tételében, mely voltakép engedmény, a praemissából más conclusió folyik. Absolut pesszismus. c) Életproblémák tömege: a hatalom nem boldogság is egyúttal: a fáraó; önzetlenségét a tömeg nem tudja felfogni: Miltiades; a kéjjel csöfnör jár: Róma; a hit öldököl: Byzánc; a tudomány, a szabadság, a munka, eszményi állam, földhözkötöttség, a létfeltételek csökke­nése ; élet-halál kérdése, Ádám utolsó jelenetében. d) Kettős exposicióval indul a bonyolítás. Az első a fő­­exposició az Úr és Lucifer között az éjben; a másik a paradicsomon kívül Lucifer és az első emberpár között, hasonló eljárás Goethénél. Történelmi színek. A jelen. A jövő. Zárószin. Az eszmék kapcsolódnak: ellentétek és' folyományok szerint. e) Ily tömegű probléma megoldása a költészetbe utalja, e tárgyat, bár Michel Angelo Bucunnarotti „Ultimógudició-ja is birkózik ezzel a tétellel és Peer Gynt zenében is keresett megoldást Gluck által. Mégis legteljesebb ki­fejtése közelithetően a költészetbe utalja ezt a probléma 4 tömeget. Kialakult műfajra is talált már Madách a drámai költeményben. Nem korlátozzák sem térbeli, sem időbeli határok, bár jelenetekkel operál. Emberi alakokkal. Antropomorfista a középkori félelmetes képzelet. Dante és a szimbolizáló Goethe sokszor a fejcsóválásig elvontan szimbolizálása mellett Klopstock, Milton szertelenek, Peer Gynt fantasztikus, misztikus, Madách a költői realizmus jegyében. Aranyék világos meglátása felé közeledik. Magyarán : éles rajzoló. Határozott körvona­lakkal dolgozik, sőt ellenőrizteti magát a historikusokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom