Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 9-10. szám - A szegedi egyetem üdvözlő irata Schneller Istvánhoz

196 Egyházára nézve felejthetetlen az a működése, melyet a teológiai tan­ügy terén kifejtett. Jeles javaslatai és tanulmányai ma is ev. ped. irodal­munk becses ereklyéihez tartoznak. Rendszere számára a személyiség pedagógiájának a nevét veszi igénybe. Schneller emez erősen keresztyén szellemű személyiség-pedagógiája lényegesen különbözik a hasonló, de esztétikai vagy naturalista szellemtől átitatott elméletektől. A személyi tényező pedig megkülönbözteti őt a herbarti pedagógiától is, mely a nevelő által felépített objektiv elemre, az íntellektualizmusra és didak­tikára helyezi a fősúlyt. Schneller vérbeli protestáns pedagógus, akit mai fényes pozíciójában is benső szálak fűznek az ev, iskolához és egyházhoz.“ (Szelényi Ödön: A magyar ev. iskolák története 1917.) „Herbart hatását nem tudta ellensúlyozni Scheller működése sem, annyival kevésbbé, mert a pedagógiai elmélete, melyet Fichte gondola­taiból kiindulva konstruált meg és a személyiség pedagógiájának nevezett, sokkal inkább az elvont teória magaslatain járt, semhogy komoly gyakorlati eredményeket hozhatott volna létre.“ (Dr. Nagy József: A filozófia története. 1927.) „Schneller eszményi magaslatról vizsgálja az egyetem feladatát, szemléli jelen egyetemi életünk hiányosságait, de az eszmény szem előtt tartása nélkül maradandót sohasem alkothatunk. Nem toldás­­foldás, hanem Schneller gyökeres organikus reformjaira van szüksé­günk, ha tanulmányi életünk meddőségén, egyetemi életünk száz baján segíteni akarunk." (Kiss Jenő: A főiskolai reform. 1918.) A szegedi egyetem üdvözlő irata Schneller Istvánhoz. Igen tisztelt Professzor Úr! Nagyrabecsült Kartársunk! A kolozsvári, most szegedi m. kír. „Ferenc József“ tudomány­­egyetem rectora és tanácsa, valamint bölcsészet-, nyelv- és történet­­tudományi kara igaz örömét jelenti és meleg jókívánságait küldi abból az alkalomból, hogy a Mindenható életed 80, évét betöltened megengedte. — Immár 32 éve múlt, hogy Egyetemünk Téged magáénak vallhat s mindenkor nemes eszmények szolgálatában végzett folytonos munkádnak tanúja, e munka eredményeinek élvezője és hirdetője. Az a majdnem teljes három évtized, amelyen végig nemzedékek tekintélyes sora ajkaidról nyert a nevelői gondolkodásba bevezetést, azt jelentette, hogy ebben az időben a középiskolák tanárjelöltjei a nevelői hivatás magasztos érzésének tisztult útmutatásával hagyhatták el Egyetemünket; szeminá­riumokban folytatott munkáddal a tudomány fensége iránt biztos érzéket, az igazság hatalma előtt való meghódolást nevelted tanítványaidban; hivatalos dékáni és retori működésedben is az Egyetem és a tudomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom