Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 7-8. szám - Hazai és külföldi irodalom
180 a mü kiállítása, a tiszta képek szinte lebilincselik az embert! De már maga az engedélyezés is szinte kezesség amellett, hogy ennek a munkának jónak kell lennie. És mégis csalódik, ha az egészet nyugodtan, higgadtan átolvasta. Már az gondolkodóba ejt, hogy a szerző csupán a nevét irta reá; de hogy ki ő, mi ő s merre van hazája: rejtély! S csak ha végig betűzzük az egészet, gyanítjuk, hogy nagy felkészültségű, tudós fő; ámde azt is megtudjuk — mi, szürke néptanítók —, hogy szerző a népiskolai növendék teherbíró képességével nincs tisztában. Az is igaz, hogy ott fönt, a magas minisztériumban is beteljesülhet az a kis epigramma: tMg Thales a nagy égnek tüzet csodálva nézte: Belehulla egy verembe /“ Hogy a népiskola IV. osztálya a Nagy Magyar-Alföld létrejöttét, úgy amint az a 14. lap 2. és 3. bekezdésében előadva van, megértse: kötve hiszem! Megőszűlt geológusoktól mi másként tanultuk! (Lehet, hogy rosszul!) A néptanító nem taníthat olyat, amit a gyermek már első látásra tagadni kénytelen. Ilyen pl. (VI. o. 32. 1.) alulról 5-ik sor: „. . . Rajta keresztül érintkezik Svéd- és Németország is szárazföldi úton ..." (A hidak, kompok mióta szárazföldi útak?) Mire jó népiskolában a városok 9-féle beosztása? Ki beszél a közéletben perem- v. vásár-, átkelő hely, hidváros és a többiről! Non scolae, séd vitae! Az V. o. 81. lap 4 bekezdésben a phöniciaíakról méltóztatott megfeledkezni! Ugyanitt a 6. bekezdésben valahogy elsikkadt az Ural és a Kaukázus! Nyelvezetében is szép számmal akad, amire egyenesen ráillik a magyartalanság, a tájszó vádja. Pl. a folyó sohse „megy“ a másikba, hanem ömlik, vagy szakad ! Hull — és nem „hullik" ; nő — és nem „női" ! „A szárazság felperzsel“ helyett azt mondja a magyar: a szárazság miatt kisül minden!“ Vagy mint Arany: „. . . Ég a nap hevétől a kopár szik sarja ..." Az anyag igen bő, oly részletekkel is gazdagítva, melyek népiskolába egyáltalán nem valók. A IV. o. segédkönyv 103, az V. o. 91 s a VI. o. anyaga 96 lap. Heti 2 órán csak áttörtet rajta a gyermek s végre nem látja a fától az erdőt. Pedig a népiskola célja: inkább keveset, de jól. A csillagászati részlet még a legsikerültebb. Jóllehet a földrajzi szélességnél nem különbözteti meg az északi és a déli szélességet, a hosszúságnál a keletit és nyugotit. Nem tudom: miért van a még nem is oly régi térképeken és földgömbökön elsőnek véve a ferrói délkör? Még mi úgy tanultuk, hogy napközeiben december hó 21-én s naptávolban junius hó 21-én vagyunk. Szóval: csalódtam! Ez pedig emberi dolog! Juhász Bálint ref. ig.-tanító. 5. Madai Pál tankönyve (Magyarország történelme III. o. számára. Franklin, 1926.)
