Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
136 Hazai és külföldi irodalom. H. Scharrelmann: Im Rahmen des Alltags. 800 Aufsätze und Aufsatzthemen. Hamburg, Alfred Jaussen. Egy ráeszmélés ez a könyv az életre a módszerek burjánja és bozótja között — a német Aufsatz-irodalomban. Nálunk, sajnos, egyelőre még csak néhány gyakorlati meg elméleti fogalmazási könyvről is alig lehet szó. A kezdet kezdetén állunk. Tehát a német Aufsatz-irodalomról beszéljünk. Csak ismertebb szerzőket nevezek meg, csak úgy belemarkolva a könyvek közé. E. Ziegler: Dispositionen zu deutschen Aufsätzen, Vaderborn; StreU: Der deutsche Aufsatz, Berlin; Laas: Der deutsche Aufsatz, Leipzig; Baumeister: Handbuch der Erziehung3 und Unterrichtslehre (!) München; Otto Apelt: Der deutsche Aufsatz, Leipzig; Klanche, Schröder, Bümelin, Menge, Cholerins, Bindet, Naumann, Zurborg, Fred. Hoffmann, Gelbe, Kutzner—Lyon stb. stb. A legelterjedtebb: Josef Venn, Deutsche Aufsätze, 8°, 460 b.; 1910-ben a 38. kiadása látott napvilágot és már 108,000 (!) példány forgott akkor közkézen. Nem mellőzhető ilyennemű felsorolásnál Dr. Heinze és Dr. Schröder: Musteraufsätze — több mint húsz kötete, hozzátesszük: minden kötet több kiadásban jelent meg. Ha még megjegyezzük, hogy ezeken kívül légiónyi hasonló könyv forog az iskolákban és magánhasználatban, akkor a „módszerbozót és burján* kifejezés nem túlzott. Az Aufsatz-könyvek jellemzője a logikai felépítésre való törekvés. Sokszor csak erőpazarlással járó szertornázás ez a gondolkodás Aristotelesi formáin, nyújtóin, korlátjain, szillogizmusain, dilemmáin. Ezekből a száraz formákból vágyakozik ki Scharrelmann. Életet akar bemutatni. Visszatér a Goethe-i életeszmélésre: „Greift nur hinein ins volle Menschenlehen, Ein jeder leht’s doch wenigen ist’s bekannt — Und wo ihr’s pacht, da ist es interessant!“ Az apró megélések illúziót keltő leírására törekszik — a forma mellékes, lényeg: a tartalom. Intuitive dolgozik és dolgoztat. Ihletett tanítómester. Lelke állandó korrespondenciában van növendékeivel, megérzi a témaköröket — az elméletéig még nem jutott ebben a könyvecskében. Bemutatja, hogyan dolgozik ő iskolájában és utánzásra csábít. Valósággal csábít, mert nemcsak tételeket közöl, hanem gyermekfogalmazványokat is. És ezek csakugyan meglepően életteljesek, üdék, szinte iróembriókat látunk itt a gyermekírások mögül kikandikálni. Valószínű, sőt bizonyos, hogy ezeknek a kezdő toliforgatóknak inkább az írás technikai része okoz még gondot, mint a tartalom. Nem csábító ez ?! Scharrelmann a formai résszel még nem törődik sokat, de az életét meglátta és ezt a meglátást akarja terjeszteni. Az ősi küzdelem ismétlődik most a fogalmazástanítás terén: a forma és az anyag küzdelme. Gottsched és Bodmer újból éled — vagy: inkább örökké élnek más nevekkel?! ITIohr Gjjöző.
