Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 6. szám - Haberehrn Gusztáv Adolf: Az akusztika és a zeneelmélet koncentrációja

122

Már az eddigiek alapján is megállapítható, hogy új csapásokon kell járni a fogalmazástanításban, de még inkább ki kell tűnnie ennek az egyes részleteknél. A felolvasandó fogalmazványokat mind a gyakorlat termelje, mind a tanítványok műve legyen, tehát nem valami abstrakt, terméketlen elmemű a felnőttek agyafúrtságával, mint az úgy szólván az összes külföldi és töredékes belföldi művekben tapasztalható, hanem könnyen elérhető valóság, ami lelkesítőleg hat a kezdőre.

Új megállapítások kívántainak egyebek mellett leginkább a következőkben:

1. a lélektani alapvetés;

2. cél és módszerkitűzés a különböző iskolafajokban;

3. a hármas tétel: élménytétel, megfigyeléses és elmélkedéses;

4. a hármas vázlat: időrendi, okoskodási (logikai) és bonyolító;

5. a beszámolási és irodalomtörténeti vázlatok;

6. a szóképek elmélete;

7. az irály világosságáról stb. szóló meghatározás;

8. a műgond;

9. a próbatanítási minta.

Ezekről későbben szólok. ITZohr Győző,

flz akusztika és a zeneelmélet koncentrációja.

A fizika tanításánál az akusztikát rendesen a legmostohábban szokták kezelni s a fizika ezen ágának nem is tulajdonítanak olyan fontosságot, mint amennyit joggal megérdemelne. Ma, amikor a gyakorlati és művészi szempontok egymással vállvetve küzdenek a hatalomért, amikor az iskolák hatalmas tűzpróbán, a tantervek alkalmas reformokon mennek keresztül, úgy hiszem, nem lesz teljesen érdektelen és felesleges az akusztika tanításáról egyet-mást elmondani. Egyrészt azért, hogy a fizika tanítása keretén belől némi útmutatást adjak, másrészt pedig, hogy a tanterv reformjánál, ráirányítsam a figyelmet ezen újításokra, amelyek tudtommal még eddig sehol sincsenek bevezetve.

Azt lehetne mondani, hogy az akusztikában, a zeneelméletben és a zeneesztétikában van egy rész, ahol ezek egymással találkoznak, egymást kölcsönösen kiegészítik, karöltve előre haladnak, hogy azután egy bizonyos pontnál ismét elváljanak egymástól: az akusztika visszatér a fizika birodalmába, a zeneesztétika pedig tovább halad a maga útján, amely a zeneelmélet magasabb régióiba vezet.

De nézzük közelebbről a dolgot. Az akusztika tanítását a rezgéstan vezeti be. Harmonikus mozgás, hullám, tranzverzális és longitudinális rezgés és a Huyghens-féle elv képezi a rezgéstan alapját. Utána a hang és hangérzet keletkezése, valamint a hangok osztályozása következik. Minden zenei hanghoz három tulajdonságot szokás