Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 4-5. szám - Dr. Losonczi Zoltán: Egy század magyar tudományossága és az ev. iskolák

42

a régi tagok mindinkább fogyó sorait új tagokkal nem volt szabad kiegészítenie. Ez csak 1858-ban vált újból lehetségessé, az 1859 iki Kazinczy emlékünnep pedig nemcsak országos ünnepé vált, hanem az Akadémiába is új életet öntött. Mindjárt 1858 ban ismét több kiváló egyháztagunk lett akadémikussá. így Balassa János egyet, tanár, hires sebész, Dorner József tanár, természettudós, Greguss Ágost egyet, tanár, a magyar esztétika nevezetes művelője, Hunfalvy János egyet, tanár, földrajzi és pedagógiai munkák szerzője, Ráth Károly történettudós. Utánuk következtek 1859 ben: Engel József orvos és nyelvtudós, Lichner Pál tanár, klasszikus-filológus, történettudós és Podmaniczky Frigyes báró író és politikus s 1860 ban Prónay Gábor báró ethnographus, az ev. egyház egyetemes főfelügyelője.

A hatvanas évek új ev. akadémikusai: Martin Lajos egyet, tanár, számos fizikai és mathematikai munka szerzője, a kolozsvári ev. egyházközség gondnoka, Pettkó János akad. tanár, bányászati szakmunkák írója, Torkos Sándor tanár, nyelvtudós (1861); Asbóth Lajos honvédtábornok és író, Hazslinszky Frigyes tanár, hírneves botanikus, Markusovszky Lajos orvos (1863.). Fabó András agárdi ev. lelkész, történeti, főkép egyháztörténeti munkák írója, Kalchbrenner Károly szepesolaszi lelkész, természettudós, Greguss Gyula tanár, természettudós, Pákh Albert író (1864.), Haberern Jonathan egyet, magántauár, hittudományi és klasszika filológiai munkák szerzője (1867.), Baticfalvi Sámuel egyet, magántanár, orvos, Zsigmondy Vilmos bányamérnök (1868.), Nagy Imre kúriai bíró, jog- és történettudós (1870.). A hetvenes években: Domanovszky Endre akad. tanár, filozófus, Jurányi Lajos, a növénytan egyet, tanára, Szénássy Sándor tanár, nyelvtudós (1871.), Fabritius Károly segesvári lelkész és tanár, később országgyűlési képviselő, történettudós, Győry Vilmos pesti lelkész, szónok és író (1872.), Bielz Ede Albert a földrajz művelője (1873.), Haan Lajos nagylaki, majd csabai lelkész, történettudós (1877.), Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelő, történettudós (1878.), Csiky Gergely író, Radvánszky Béla báró heraldikus, az ev. egyet, gyámintézet világi elnöke, a prot. irodalmi társaság másodelnöke, Heinrich Gusztáv egyet, tanár, irodalomtörténetíró, az Akadémiának hosszú ideig főtitkára (1880).

Elhunyt ev. akadémikusaink a nyolcvanas évektől kezdve: Lehr Albert tanár, nyelvtudós (1882.), Pulszky Károly műtörténész (1883.), Medveczky Frigyes és Pecz Vilmos egyet, tanár, amaz filozófus, emez klasszika filológus, Pulszky Ágost jogtudós (1887.), Mikszáth Kálmán író, Schulek Vilmos orvos, egyet, tanár, Podmaniczky Géza báró, csillagászati és vadászati munkák írója (1889.), Asbóth János író, politikus, Asbóth Oszkár egyet, tanár, nyelvtudós, Genersich Antal egyet, tanár, orvos, Réthy László múzeumi igazgató őr, ethnographus, történettudós (1892.), Klein Gyula műegyet. tanár, botanikus (1893.), Ráth Zoltán egyet, tanár, jogtudós (1894.), Bókay Árpád egyet, tanár, orvos, Bőhm Károly egyet, tanár, filozófus (1896.), Fabriczy Kornél műtörténész (1903.), Krompecher Ödöu egyet, tanár, orvos (1914.), Klug Nándor orvos (1890.); Schulek Frigyes műegyetemi tanár (1895.);