Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 4-5. szám - Dr. Losonczi Zoltán: Egy század magyar tudományossága és az ev. iskolák
40 Egjj század magyar tudományossága és az evangélikus iskolák. 1925-ben volt száz éve, hogy gr. Széchenyi István megalapította a Magy. Tud. Akadémiát. Nagytekintélyű tudóstársaságunk méltó önérzettel nézhet vissza a letűnt évszázadra. Megalakulása idejében hazánk tudományos élete még a kezdet kezdetén állt. Folyóirat alig volt, nagyobb tudományos munkát támogatás hiányában nem is lehetett kiadni. Ma viszont a tudomány minden ága nagy fejlettséget mutat, virágzó tudományos folyóirataink, társulataink és intézményeink pedig eleven és szétágazó tudományos életről tesznek tanúságot. E nagy fejlődés elsősorban az Akadémia érdeme. Hatalmas szótárak, nyelvemlékkiadások, fontos nyelvtörténeti és nyelvhasonlító munkák, egyöntetű helyesírás hirdetik nagyarányú tevékenységét a nyelvtudomány terén. Fejlett műizlés, hazai és külföldi klasszikusok műveinek mintaszerű kiadásai, értékes irodalomtörténeti tanulmányok a széptudományok körében kifejtett nagy munkásságára mutatnak. Nagy gondot fordított továbbá az Akadémia a történettudomány minden ágának művelésére. Kútfő-gyűjtemények, történelmi összefoglaló és részlettanulmányok ma már a legbonyolultabb kérdésekben is útbaigazítást nyújtanak. Magyarrá tette az Akadémia a régebben csaknem kizárólag latin jogtudományt és belekapcsolta a kor reform-mozgalmaiba. Bevitte a köztudatba a filozófiai műveltséget s nagy értékű magyar bölcseleti irodalmat teremtett. Nagy haladást mutatnak fennállása óta a technikai, mathematikai, orvosi és természettudományok is s művelőik „tündöklő fénye messze világít a csonka haza határain túl.“ (V. ö. Szinnyei József: A Magy. Tud. Akadémia és a nyelvtudomány, Négyesy László: A magyar irodalom és költészet fejlődése, Akad. Értesítő 1925.; Magyary Géza: A Magy. Tud. Akadémia és a jogtudomány, Kornis Gyula: A magyar filozófia fejlődése és az Akadémia, Lukinich Imre: A Magy. Tud. Akadémia és a magyar történettudomány, Zelovich Kornél: A Magy. Tud. Akadémia hatása a technikai tudományok fejlődésére, Budapesti Szemle 1926.) E nagy eredmény elérésében Nagymagyarország minden vidéke s társadalmának minden nagyobb műveltségű rétege vállvetett munkával kivette a maga részét. A Kárpátok-koszorúzta hegyvidékek, a délibábos egű rónák, a Dunántúl mosolygó dombjai egyaránt kiváló tehetségű tudósokat adtak nemzetünknek, kik az Akadémiában fejtették ki munkásságukat. S ott találjuk akadémikusaink sorában a hercegprímások tisztes alakjai, a róm. kath. püspöki és lelkészi kar, valamint a szerzetesrendek tudós tagjainak hosszú sora mellett a protestáns egyházak számos lelki pásztorát, a jogi élet kiválóságai mellett nagy orvosainkat, művészeinket, költőinket. A kiváló mérnökök, könyvtárosok, múzeumi tisztviselők derék csoportján kívül pedig felvonul előttünk a különböző jellegű iskolák tanárainak hosszú sora, élükön az egye
