Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Szigethy Lajos: Érdeklődés
5 mérvének meg kellene lennie, hogy az iskola munkájában a kellő fejlődést megállapíthassák. így folyhatnék az egyház középiskoláiban egyöntetüleg az egyház szellemének, ősi hagyományainak piegfelelő áldásos munka. A szakszerű ellenőrzés szolgálatában kellene állnia az érettségi elnökök kiküldésének is. Hogy közben közben a püspökök maguk elnökölnek az érettségi vizsgálatokon, az nagyon jól van. De jól van e az, hogy maguk helyett — tudtommal mindig — lelkészeket, vagy világiakat küldenek, akiknek sokszor csak annyi „tudományos* illetékességük van a középiskolai munka és az érettségi vizsgálat színvonalának megbirálására, hogy talán több évtizeddel ezelőtt ők maguk is megállták imigy, vagy amúgy az érettségi vizsgálatot. Fordulnak is azután elő — sok évtizedes tapasztalás alapján szólok — tanárok és tanulók munkájának olyan képtelen megbirálásai, hogy a középiskolai tanítás géniusza keserves könnyekre fakadhat dühös haragjában. Nem kellene-e püspöki helyettesekül érettségi elnököknek szakembereket kiküldeni, mikor a „tudományos emberfők* nek, a mi „tanitóegyházunk'-ban, ezen a téren is olyan nagy bősége van? És helyén van-e — ha egy pillantást az elemi iskolák testvéri ügyére is vetünk — hogy az egyházmegyék körében mindig az esperes és alesperes, tehát pap vizsgálja az iskolákat? Tényleges és nyugalmazott tanítók, tanfelügyelők, tanítóképző intézeti tanárok szaktudását nem kellene-e itt is felhasználni az egyház jól felfogott érdekében? És megtörténik e minden, hogy a tanárokban felébresszék, fokozzák az érdeklődést az egyházi élet iránt? Majdnem mindig csak „nem tanárok*-at kell a középiskolák élére állítani felügyelők gyanánt? Az egyházi önkormányzat valamennyi fokozatán oly feltűnően mellőzni kell a tanárokat ? A legtöbb gyülekezetben, melynek körében középiskola van, nagy dolog, ha a tanár több évtizedes buzgó működés után bejuthat az illető kormányzó testületbe. Miért nem lett jogász? Akkor igen fiatalon beleszólhatna a legfontosabb egyházi ügyek mellett a középiskola, dolgaiba is. És hogyan áll a dolog a legmagasabb önkormányzati testületben, az egyetemes gyűlésen ? Az 1925 iki egyetemes gyűlésen a jegyzőkönyv hivatalos megállapítása szerint, mint egyházkerületi'kiküldött részt vett : d) Megbízó levéllel, mint a gyűlés teljes jogú tagja 20 világi, 28 lelkész, 5 igazgató, 1 tanár és 1 tanító. b) Jegyzőkönyvi kivonattal, tehát csupán tanácskozó joggal 41 világi, 35 lelkész, 3 igazgató és egyetlen „közlegény* tanár (e sorok Írója). Vagyis összesen 61 világi, 63 lelkész, 8 igazgató, 1 tanár és 1 tanító. Megjegyzem, hogy a jelenlévőkről és nem a valósággal kiküldöttekről szólhatok, de az arány természetesen ezeknél is csak az lehet. Jól van-e ez igy, mikor a tanítók és tanárok száma legalább mégegyszer annyi, mint a lelkészeké^ az egyház szent ügye iránt való
