Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1919 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1919-03-16 / 11-12. szám

Kiutalás. Január, február, március havi 900 koronás rendkívüli segélyek kiutaltattak az egyházi főhatósá­gokhoz. Kováts, kormánybiztos. Kijelentések. Lapunk zártakor olvassuk a referádát a Kunti miniszter székesfehérvári, kijelentéseiről, amelye­ket az ott eskütételre összegyűlt tanítók előtt tett. „A legközelebbi napokban néptörvény fog megjelenni, amely eltörli az iskolagondnokságot és az iskolaszéket a mostani formájában megszünteti. Az új iskolaszéknek a tanításba beleszólása nem lesz, csak adminisztrációt fog végezni. A kormányon lévő forradalmi pártok be­csületbeli kötelességüknek ismerik az egész népoktatás államosítását és ígéri, hogy a választások után két-három hónappal felekezeti tanító Magyarországon nem lesz. Felhívta végül a tanítóságot, hogy világosítsák fel a népet a választásoknál, hogy ellen forradalmárok ne jut­hassanak a parlamentbe". A gyűlés után a Marseillaiset énekelték. Ehhez adhatjuk még a következőket: A fehér­megyei katholikus tanítók a következő határozati javas­latot fogadták el: Pap többé tanítók gyűlésein nem elnökölhet, tanító nem ismeri el felettes hatóságnak az iskolaszéket és plébánost, követelik az iskolák államosí­tását és hittantanításnak az iskolákból való azonnali kiutasítását. A ..Lelkészegyesület" c. lapban, mely a gyűlölt „pes­tiek" provokálását tudvalevőleg „sohasem kezdi", egy idő óta egy vékony Ceruza is bamutogatja a Dalai Láma előtt szellemi szárnypróbálgatásainak első zsengét. S hogy annál biztosabb' legyen a közlés, nem is mu­lasztja el egy alkalommal sem, hogy ministráló munká­jában körül ne tömjénezze, a „főpásztor"-t, aki ezt a rituális cselekvényt* szuverén nyugalommal fogadja és mint a lap mutatja, a főpásztori körlevél hat.ása alatt szállított bizalom nyilatkozatokkal együtt hirlapilag is nyugtázza. Mi ami nyurga Ceruza barátunk eddigi írá­saiban elvi fundamentumokat és határozott zengésű trombita hangokat még nem tudtunk felfedezni. Ellenben annál több theologiai analfabétaságot s a sasok látóköre helyett ama bizonyos agyonzengett pacsirtának kevéssé magas ívelésű horizontját. .Szuverén jogunkból kifolyólag tehát nyugodt hallgatásba merülhetnénk, ha Ceruzának eszébe nem jutott volna közben a jövendő egyháztör­ténetírók számára is dolgozni. Ebbeli kilengésében azután olyan állításokat is megkockáztat, amelyet tökéletes anti­podusai a tényeknek, s miután lapunk főmunkatársát Sebestyén Jenőt az .ellenforradalmárrá bélyegzés divatos és hatásos terrorisztikus jelszavának mintájára egyenesen egyházunk iránt való hűségével kapcsolatban rágalmazza meg, kénytelenelc vagyunk a mindig tájékozatlan Ceruza elvtársat az igazságra ligyelmeztetni. Azt írja ugyanis, hogy egy éjszakai prófétai víziójában „látá vala", hogy a magyar református egyház ellen aknamunka folyik. Rögtön rohant a főpapokhoz és írást nem tudókhoz, hogy közölje velük „miszerint a pestiek egy csoportja tudatosan készíti elő a szétszakítást. Ez a nézet szinte meggyőződéssé erősült, mikor Sebestyén Jenő Kuyperről •irott cikkében a hollandi ref. egyház szétszakítását dicsőítőén emelte ki. Ugylátszik ez elkerülte az illetékes hatóságok figyelmét ,^_j»ert a rosszalas helyett — theo­logiai tanárrá szinte különös kiemeléssel választották", —. ami végzetes hiba volt, mert szerinte Sebestyén Jenő valahol azt is megírta, hogy „Kuyper nagyságát az is bizonyítja, hogy kétfelé merte és tudta szakítani a*hol­land. egyházat . . . stb." Sietünk kijelenteni, hogy ezek az állítások a legjobb esetben is rosszakaratú tévedések s úgy látszik, nem minden tendencia nélkül valók. Nem igaz tehát az^ hogy itt Pesten bárki is az egyház szét­szakításán dolgoznék. Nem igaz az, hogy Sebestyén a holland ref. egyház szétszakítását dicsőitöen emelte ki, s Kuyper nagyságát a szétszakítás véghezvitelében látná. Nem a szétszakításban van az ő nagysága, hanem ab­ban, hogy amikor a nagy református egyházból öt és társait törvényes zsinati ítélettel kirekesztették, excommn­nikálták, szóval kidobták, volt benne erő, hit, tudás, szervező talentum és szent meggyőződés arra, hogy az őt követő papok és gyülekezetekből megszervezze a tiszta református egyházat. Megengedjük, hogy Cerurá­nak talán jobban esett volna, ha valamelyik szabad­kőműves páholyba vezette volna őket, de ezek a hollan­dok is megrögzött pietisták s a pacsirta szavát nem tudják megérteni. Szóval hogy ez így történt, azt persze Ceruza barátunk nem tudta eddig; de a dunamelléki kerület emberei igen s azt méginkább tudják, hogy éppen Sebestyén az, aki a legerősebben vallotta kez­dettől fogva és vallja most is azt az elvet, hogy még ha egyszer szakadásról lenne is szó nálunk, akkor is azoknak van a legtöbb joguk a régi egyházban benn­maradni, akik a legszigorúbban vallják a történelmi egyház tiszta szellemet és vállalják szolgálatát. Ezt már megírtuk egyszer Ferericzynek is, aki vagy hat évvel ezelőtt barátságosan tessékelgette ki a „pesti politikát" az egyházból. (Szóval még ez a bölcs gondolat is Deb­recenben született meg Ceruza nagyobb boldogságára.) A dunnamelléki kerület emberei tehát nem voltak rosszul informálva s ha céljainkat és ideáljainkat a „Lelkész­egvesület"-nél is annyira ismernék, talán ezt á polémiát is elkerülhettük volna. Azonban úgy látszikr hogy Luther szava még ma is érvényes: „Ihr habt einen anderen Geist" ... • v Kinevezés, Df. Kováts Istvánt, a protestáns ügyek kormánybiztosát a minisztertanács a külügyi politikának esetről esetre felmerülő elvi jelentőségű kérdéseiben a kormánynak szakvéleményt adó, ezidőszerint pedig első­sorban a béketárgyalások anyagát előkeszitő Külügyi Tanács tagjává nevezte ki. A tanács elnöke felkérte őt a protestáns egyházaink érdekeinék megóvása céljából a békekonferencia elé kerülő anyag összegyűjtésére és feldolgozására. EGYESÜLET. A ülagyar Prot. Irodalmi Társaság választmánya f. hó 11-én tartott ülést a Ráday könyvtár teremben. Petri. Elek püspök és dr. Zsilinszky Mihály elnöklete mellett. A választmány a lemondott Dr. Raffay Sándor püspök titkár helyére a titkári teendők ellátásával dr. Maday Gyula főgimn. tanárt és a Prot. Szemle szer­kesztésével ideiglenesen dr. Lencz Géza egyetemi tanárt bizta meg. A Koszorú füzeteket a Társaság ebben az évben is kiadja; a Prot. Szemlét pedig a rendelkezésre álló anyagi erőkhöz mérten redukált terjedelemben. A budapesti ref. theol. Kálvin János 'Köre f. hó 24-én d. u. fél ,6 órakor tart estélyt a Ráday-utcai dísz­teremben, amelyen Takaró Géza lelkész tart előadást külföldi útjáról és Mariay Ödön iró Adyról mint kálvi-. nista költőről. A diákszövetség mult vasárnap a Ráday-utcai dísz­teremben jól sikerült estélyt rendezett. A program min­den egyes pontja nagy elismerő tetszésben részesült a termet zsúfolásig megtöltő közönség részéről. A theologu­sok kara és Szabady Frici k. a. két ízben énekelt szé­pen, Szegho János fiatal művész zongorázott, Tormay Cecil, a kiváló írónő nagy lelkesedést keltett annak a cikkének felolvasásával, amelyet hazánk területi integ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom