Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1919 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1919-03-02 / 9-10. szám

\ PROTESTÁNS Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratuk, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : , A KÁLVIN-SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő B1LKE1 PAP ISTVÁN. Belső munkatársak Marjay Károly, Muraközy üyula, Patay Pál dr. Sebestyén Jenő dr. Előfizetési ára; Egész évre : 24 kor., félévre : 12 kor., negyedévre : 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM: I. cikk: A kálvinista politika szükségessége. Dr. Sebestyén Jenő. — II. cikk: Elég volt! — Tárca: Svájc1 emlékek. II. MuraköJty Gyula. — Egyház. — Iskola. — Külföldi hirek. — Gyászrovat. — Hirdetesek. A kálvinista politika szükségessége. Örömmel tapasztaljuk, hogy a kálvinista politikáról szóló múltkori vezércikkünk nemcsak a£ érdeklődést keltette fel sokfelé, hanem ami a lényeget illeti, helyesléssel is találkozott a legtöbb hozzászólónál. Még a szükségességét is elfogadják, csak lehetőségében kételkednek, s abban, hogy egy ilyen irányú zászlóbontás ma ésszerű és eredményes volna. Mi azonban kell, hogy elsősorban mégis a szükségességével foglalkozzunk, mert ha ezt igazán belátjuk, talán nagyobb erővel dolgozunk azon is, hogy ez a terv valósággá' is váljék. Két nagy dolog teszi szükségessé azt, hogy a kálvinizmus a maga szellemi erőit és politikai gondolatait is érvényesítse a magyar életben. Az egyik a magyar politikai életnek mai helyzete, a másik pedig a kálvinizmus természete és szellemi tartalma. Lássuk előbb az elsőt. Ha a magyar politikai élet diagnózisát a mi szempontunkból akarjuk megcsinálni, akkor azt látjuk, hogy az egész magyarság és főleg a polgári elemek, ma Magyarországon politikai tekintetben a válaszúton, vagy legalább is a friss elhelyezkedés stádiumában vannak. A régi politikai keretek jórészben összeomlottak. A régi jegecesedési pontok és elhelyezkedési területek eltolódtak. Uj célok, új érdekek és új jelszavak kerültek előtérbe s hirdetik a maguk elveit. Az a kérdés, hogy mi a kálvinizmus talaján állva merre menjünk, hová forduljunk ? A modern politikai' élet megfigyelése ugyanis mind erőteljesebben domborítja ki előttünk azt a törvényt, hogy a jövőben elsősorban a világnézetekbe felépített pártoké a jövő s igazi hatalomra, befolyásra, eredményekre azok a pártok számíthatnak, amelyek nagv világnézeti fundamentumokra építették a maguk existenciáját. Ebből a látószögből megítélve, érdekes képet nyújtanak a magyar politikai pártok. Mert közülük igazán világnézetre* felépített csak kettő van, t. i. a keresztény-szocialista- párt és a szociáldemokrata-párt. Az előbbi a róm. . \ kath. keresztyénség tagadhatatlanul világnézetet adó fundamentumára, a szociáldemokrácia pedig a történelmi materiálizmus elveinek szintén önálló embertípust formáló talajára van felépítve. (A Mezőfi-féle 48-askodó szociáldemokrata párt ugyanide tartozik, de a magyar földmíves nép kedvéért még nemzeti színre van festve.) Itt van azután még a radikális-párt. Ennek a polgári pártnak nincs kimondottan világnézeti alapja, legfeljebb ad hoc s ha magyarországi képviselőit és organumait nézzük, akkor azt látjuk, hogy a radikálisok gondolkozása mai formájában vagy teljesen atheista világnézeti talajon áll, vagy pantheista, esetleg deista alapon -áll, de mindenesetre a keresztyénségtől sokkal messzebb, mint az atheizmustól. (Ez természetesen nem zárja ki azt, hogv egyéb elveik kedvéért különben hívő keresztyének is ne csatlakoztak volna hozzájuk.T A többi pártnak azonban nincs világnézeti fundamentuma. Sem a kisgazda-pártnak, sem a Károlyipártnak. (Éppen ezért ez utóbbi nem is tudta, hogy milyen tartalommal töltse meg kereteit s hová álljon. Ezért is szakadt kétfelé.) A régi 48-as párt ugyanis túlélte önmagát. Nem világnézetre épült fel, hanem egy nagyszerű eszmének, t. i. a magyar haza teljes függetlenségének kivívása érdekében alakult. Ezt a célját most elérte s így tulajdonképen lételének nincs is célja többé éppen úgy, - mint pl. a f>7-es pártoknak, amelyeknek szintén meg kellett halniok. S érdekes, hogy nálunk az elmúlt korszakot a világnézetre nem épült pártok uralma töltötte ki ; most ügy indulunk, hogy az új korszak a világnézeti pártok uralmát tolja előterbe. A régi fi7-es és 48-as pártokhoz, mint láttuk, mindenki csatlakozhatott, tekintet nélkül arra, hogy mi volt a világnézeti felfogása és legbelsőbb meggyőződése az élet nagy kérdéseiről egyébként. Az új korszakban máskép alakul a helyzet. Nem egyes nagy elszigetelt eszmék, mint pl. a kiegyezés vagy az ország függetlensége, hanem az élet- és világfelfogás mineműsége fogják megszabni politikai állásfoglalásunkat is. Mi most is a kálvinizmus talaján állunk és büszkén valljuk azt, hogy a kálviniz-