Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-03 / 9. szám

dését illetőleg Lutherhez intézett.1 Itt nyert először az est significat magyarázatot (Krisztus testének szellemi jelenléte). 1523-ban Zwingli megismerte ezt a levelet s az annyira megnyerte tetszését, hogy 1525-ban némi pótlásokkal kiadta. Ezzel vette kezdetét — amint ismeretes — a Zwingli—Luther-féle úrvacsorai harcz, melyben Zwingli Hoennak (és tegyük hozzá a humanistáknak, különösen Erasmusnak) felfogását magáévá tette, minek alapján — s itt nyer a bibliai humanizmusra vonatkozó kutatás egyetemes jelentőséget — Eekhof azt a véleményét nyilvánítja, hogy „ez a levél meggyőző bizonyítékul szolgál, hogy a református protestantizmus úrva_ csoratana az összes országokban eredetét egy tiszta németalföldi származású irattól vette". Mi ennek a bibliai humanizmusnak a lényege ? Elsősorban, mint említettem, szerinte a vallásos élet központi eleme Krisztus. Theologiája tehát míg egyfelől szorosan bibliai, másfelől túlnyomólag christocentrikus. Ebből folyik pl. a szentek tiszteletének redukálása azoknak annyiban való követésére, a mennyiben ők Krisztust követték. (A magam idevonatkozó kutatásaiból egy érdekes példa egy mindvégig katholikusnak megmaradt humanista, Weinmann Miklós, ki még 1544-ben is' ezt hirdette, 1. Zeitsclirift des Vereins für Gesch. u. Altertum Schlesiens. Bd. XXXVII. Iö5. o. Breslau 1903.) Már ebből is látszik, hogy erős moralisztikus, valamint — más összefüggések folytán — raczionalisztikus tendencziával bír, mint a hogy közismert is a humanizmus hatása a szocziniánusoknál. Jellemző vonása—itt főként Erasmus nyomán — a katholikus egyházi kultusz pogány elemeinek feltárása (az ókori klaszikusok beható ismerete alapján) és azok jórészben történt elvetése. Egyes részletkérdésekből érdemes megjeg3T

ezni, hogy az úrvacsorában Krisztus jelenlétét kevés kivétellel szellemileg fogják fel. — E pár jegyzetek is világosan mutatják,, mily nagy ez iránynak a reformáczióval való összefüggése és hogy eme iránynak beható, valamint nem csupán egyes territóriumokra szorítkozó kutatása a reformáczió történetére új fényt fog vetni. Könnyen lehetséges, hogy egyes, immáron elintézettnek tekintett kérdésben egyenesén forradalmi átalakulást fog teremteni. így pl. abban is, vájjon Zwingli vagy a bibliai humanizmus- e az alapja a ref. egyházak úrvacsoratanának. Kézenfekvő, hogy a magyar reformáczió történetét is érinteni fogják ez újabb problémák, annál is inkább, mert minden jel szerint nálunk is meg volt ez az irányzat. Reformátoraink theologiai felfogásának megállapításánál ezt is tekintetbe kell venni. Egyebek közt érdekes, hogy pl. Dévay úrvacsoratanában egy Wessel Gansforttal közös elemet találunk, nevezetesen, hogy Krisztusmegdicsőült teste van jelen az úrvacsorában. Ezenkívül természetesen egyéb rokonvonások vagy jelenségek is kimutathatók nálunk és talán több kimutatható lesz, ha 1 Eekhof. A. De avondmaalsbrief van CorneJip Hoen (1525) Hága 1917. mind a bibliai humanizmus, mind a magyar reformátorok theologiai felfogása tisztáfi áll előttünk. Annyi azonban, nézetem szerint, már is bizonyos, hogy a bibliai humanizmusban nem Erasmusnak jut a főszerep, mint azt éTedetileg Pyper — és Lindeboom is egy ideig — gondolta. Utrecht. Miklós Ödön. Ember szól a tűzből. (Hadi naplómból.) írta: Madai Gyula. Ára 3 korona. Lampel könyvkereskedése. Bpest, Andrássy-út 21. A budapesti ref. főgimn. kiváló, hadbavonult tanára, Madai Gyula írta meg emlékei egy részét ebben a könyvben, igazán „ember" szól hozzánk á tűzből, modern tiszta erkölcsi felfogású, Istenben bízó, őszinte ember, művészi írás által. Rákosi Jenő levele tájékoztathat értéke felől: „Igen tisztelt főhadnagy úr! Szívesen megküldött tárczái (Hadi naplómból) a legjobb s legérdekesebb dolgok közé tartoznak abból, a mit a háborúról olvastam. Talán nem is olvastam jobbat. Ha könyvben kiadja, az emberről a háborúban való dokumentum lesz a könyv és egyúttal az is, a mi nem minden dokumentum: irodalom. Gratulálok hozzá és köszönöm, hogy elküldötte nekem". Az Erő. Ifjúsági havilap. Főszerkesztő Ravasz Árpád. Felelős szerkesztő: dr. Papp Gyula, Főmunkatárs: Demo László. Ára egy évre 4 korona. Kiadóhivatal: Bpest: Üllői-út 16/b. A középiskolai fiúdiákok számára igen elevenen, ügyesen, a serdülő diákiélek alapos ismeretével szerkesztett diáklapunk februári számának tartalma a következő: Vetítés: Expectator; A nép mulat: Madai Gyula; A hetedik hely: Pilóta. A czigaretta, vagy nem minden jó, a mire a nagyok azt mondják. Naplótöredék. Ifjúsági mozgalmak. Mivel állítják meg a vonatot?: Pilder Ervin; Gulliver: Strasser Béla egyet, hallgató; Hogy lesz az ember farmerré?: dr. Kovács Dezső; A kutya népszerűsége a magyar nyelvben : Szirmai Andor; Műhely. Tél (költemény): Kiss Géza. Rügyfakadás. Ifjúsági dolgozatok. Boros Zoltán vizsgája. Szerk. üzenetek. A változatos, kitűnő diáklapot melegen ajánljuk tanáraink, igazgatóink figyelmébe, pártfogásába. Az „emberré" nevelés nehéz munkájában alkalmas segédeszközt találunk benne. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Az újpesti ref. egyházban mult vasárnap volt a lelkészv&lasztás. A gyülekezet 18 szótöbbséggel (200-an szavaztak) kolozsvári Kiss István debreczeni s.-lelkész meghívása mellett döntött. A választást, mint értesülünk, megfelebbezik. Kár, hogy a/» amúgy is nehéz, exponált helyzetben léyő egyházban a lelkészválasztás nem sikerült teljes egyértelműséggel és nyugodtsággal. A budapesti ref. egyház mult vasárnap képviseleti közgyűlést tartott a Balassa-alapítványhoz tartozó s svábhegyi telkek eladása tárgyában Petri Elek püspök és dr. Kovácsy Sándor főgondnok elnöklete mellett. A gyűlés elején dr. Kósa Zsigmond olvasta fel a nagy gonddal szerkesztett jelentést az egyház helyzetéről a háborús évek alatt, a melynek ismertetésére még .viszszatérünk. Theologiai doktor. Juhász László gvőrtelki ref. lelkészt hosszú évek hűséges munkájának eredményeként: „Der Menschensohn in sprachlicher, biblisch theologischer