Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-24 / 8. szám

Magyarországon, mondotta. A magyar politika négyszáz esztendeig mindig kálvinista politika volt. A kálvinista politika nem is lehet más, mint magyar nemzeti politika. Szabad-e a kálvinista papnak politizálnia? Szabad! A parlamentben több kálvinista papnak kell ülnie! Melyik párthoz csatlakozzanak? Lehetőleg mindegyikben legyenek. Kompromisszumos politikát kell folytatniok. De akármilyen erős pártemberek legyenek is, pártok fölött álló politikusoknak is kell lenniök. A politikai foglalkozással súlyos erkölcsi veszélyek járnak karöltve : a privát és a politikai morál közt veszedelmes összeütközések vannak. Reálpolitikát kell folytatniok, de szent eszmények szolgálatában. Egyházi kötelességeinek elhanyagolásával senki se vállalhat képviselőséget. Sokkal jobban szeresse mindegyik állása méltóságát, mint a parlamenti babérokat. Előadása végén az alábbi konkrét javaslatokat terjeszti elő: Minden községben legyen kultúrház a felnőttek oktatására. A Kálvin Szövetség intézzen a lelkészekhez fölhívást, hogy a választások tisztasága fölött minden tőlük telhető eszközzel őrködjenek. Végül indítsunk mozgalmat, hogy rendeltessék el a választói törvényben, hogy a képviselőválasztás kiírásától annak befejezéséig az összes korcsmák zárva legyenek. Az előadást követő hozzászólások során dr. Sebestyén Jenő hangsúlyozza, hogy bár szennyes mesterség a politika, a kálvinizmus sehol sem elégedett meg az evangélium filantrópikus munkáival s a politika elől sem zárkózott el. Az evangélium a kálvinizmus szerint nem csak egyéni, de a köz javára szolgáló kincs is. A kálvinizmus, Isten dicsőségére, uralkodni akar az elvei révén. A jelenlegi magyar politikai pártok közül egy se következik a kálvinizmusból. Ha mindenki azt vallja, hogy nem avatkozik bele a szennyes politikába: kalandorok kezébe megy át a törvényhozás. Dr. Makkai Sándor szerint ha a gyülekezetben különböző pártok vannak, a pap nem avatkozhatik a politikába. Hogyan érvényesítse tehát politikai meggyőződését? Mindenekelőtt a jövő nemzedék nevelése terén ; nem képviselőválasztás alkalmával, hanem közömbös időben. A lelkész, a inig lelkipásztor, nem lehet képviselő : a pásztornak a gyülekezetben van helye. Ha megválasztják, mondjon le. B. Pap István utal Kampschnlté-nsik, Kálvin r. kath. történetírójának, véleményére: egyedül a katholiczizmus és a kálvinizmus vágyik világuralomra. A kálvinistára nézve semmi sem idegen : a nemzeti élet minden ágát át akarja hatni a maga eszméivel. Kálvin is tartott egyházi beszédet a nagytanács választása alkalmával. A maga részéről is összeférhetetlennek tartja a lelkipásztorságot és a képviselőséget. Ki képviselje akkor a parlamentben a kálvinista érdekeket? A kálvinista világiak. A lelkész leghatalmasabb politikai munkája szerinte ezek nevelése. A konferenczia magáévá tette előadó amaz indítványát, hogy hívja föl a Kálvin Szövetség a lelkészeket a választások tisztaságának minden tőlük telhető erővel való megóvására és hogy terjesszen a Szövetség föliratot a képviselőházhoz a korcsmáknak a választások egész ideje alatt való zárvatartása érdekében. A holnapi ember. A vita befejeztével dr. Ravasz László feledhetetlen előadássorozata utolsó részének meghallgatására siettünk a régi képviselőházba, hogy legalább kényelmesebb állóhelyet biztosítsunk magunknak. Az ülőhelyeket ugyanis már legalább félórával az előadás megkezdése előtt mind elfoglalták. Az utolsó estén a „holnapi emberiről beszélt. Előadásának leggyönyörűbb részlete az volt, a mikor azt a lázas izgalmat vázolta, s mellyel Leonardo da Vinci-nek a Louvre-ból eltűnt halhatatlan alkotását, a szép Griocondá-né: Mona Lisa képét keresték. Végre rábukkantak a drága kincsre egy műkereskedés porlepte zugában, falfelé fordítva. Nagy örömmel vitték vissza régi helyére. Az emberi lélek a szép Giocondá-nál is nagyszerűbb alkotás. Minden lelken ott ékeskedik a legnagyobb mesternek, a Teremtőnek egy-egy ecsetvonása. Ezek a lelkek is legnagyobbrészt arra a szomorít sorsa jutnak, mint Moiia Lisa képe : az élet valamelyik zugában hevernek portól, sártól belepetten. Krisztus szünetlenni keresi ezeket a rendeltetési helyükről elkerült képeket. Nagy örömmel talál rájuk ; megtisztítja s visszahelyezi őket régi helyükre Végezetül a hit tündöklő fényében állította elénk annak a minket örök szeretettel kereső és értünk önmagát adó Krisztusnak az alakját, Egy római prokurátor öntudatlanul mondotta ki róla a nagy történelmi igazságot: „íme, az ember". Igen, Krisztus a holnapi ember! K. 1. IRODALOM. A Debreczeni Lelkészi Tár első száma dr. Lencz Géza és dr. Varga Zsigmond szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: I. Theologiai Értesítő. Dr. Veress István: A neveléstudományok múltja és jelene. (Folytatás.) II. Beszédek és imák különféle istentiszteleti alkalmakra. Gönczy Béla: Kérjetek és megadatik. — Illyés István: Az elveszett és a megtartott élet.—Nagy Lajos: Megtérés. (Böjti.) — Pap Kovács Ödön: Keresztelő János bizonyságtétele. — Szabó Lajos: A hitnek két áldása. (Böjti.) — Vargha Kálmán: Az öröm mulandó, az élet veszendő. Előfizetési ára egész évre 18 K. Kiadóhivatal: Debreczen, Ferencz József-út 34. sz. A Protestáns Szemle jubileumi kettős száma « következő tartalommal jelent meg Ravasz László szerkesztésében : I. Czikkek. Gróf Tisza István elnöki megnyitója a Protestáns Irodalmi Társaság díszgyűlésén. — A magyar protestantizmus irodalomtörténeti jelentősége. Ferenczi Zoltán. — 1917 október 31-én. Szabolcska Mihály. — Dr. Baltazár Dezső egyházi elnök záróbeszéde. — Mit adott a reformáczió az emberiségnek ? Kapi Béla. — Hitbizonyosság és a reformáczió. Ravasz László. — A vallás a protestántizmusban. Dr. Makkai Sándor. — A reformáczió és az újkor uralkodó eszméi. Dr. Kováts István. — Protestántizmus. Tankó Béla. — Luther és