Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-10 / 6. szám

eszméi tisztább megvilágításban állanának az utókor előtt, mint Kálviné. Munkái, leveleinek nagy száma egyaránt alkalmasak arra, hogy az érdeklődőt tájékoztassák és megteremtsék, erősítsék a kálvinista öntudatot, a mely után annyival inkább óhajtozunk, mert példáit kelleténél csekélyebb mórtékben látjuk. Fölolvasta dr. Baltazár Uezső püspöknek épen ebben a tárgyban nemrégiben hozzáírt szavait: „A Kálvin-kultusz fölvételét szükségesebbnek tartom ma, mint valaha. A kálvinistaság nemtörődömségét felhasználták . . . arra, hogy necsak elhomályosítsák, de el is torzítsák Kálvin Jánosnak apostoli ihlettől sugárzó képét. Helyre kell állítani minden vonást. S ehhez a műtéthez leveleinek magyar kiadása égetően szükséges. Én Isten és ember között más közvetítőt nem ismerek a Jézuson kívül, de Jézushoz a megértést szomjúhozó lelkemnek szüksége van egy Pál apostolra, egy ""Kálvin Jánosra. Hiába látjuk Jézust egyszerűnek, azért olyan 0, hogy „az együgyű is érti részben, de a tanult sem teljesen". Isten is volt Ö;

tehát szent titokzatához a legnagyobb lelkek tudnak csak közelebb jutni. Ilyen Kálvin János is. Ezért fogódzóm én buzgón az ő palástjába. Kis embereket a nagy tud a még nagyobbakhoz elvezetni. Hogy Kálvint nagynak ismerje el a hivalkodó epigon lélek, szükségünk van őt ismerni. Mi módon ismerném, ha nem hallünk íraiffdent felőle?" Pruzsinszky előadásának bevezető része kissé hoszszabbra nyúlt, de az aránytalanságot megokolják a viszonyok, a melyek között szólt. A mi az előadás tulaj donképeni tárgyát: a kálvinizmust, mint a reformáczió betetőzését illeti, az előadó Kálvin hitbeli meggyőződésének legbensőbb tartalmára mutatott: „Mindabban, a mit az írás tilt, a mit az írás parancsol, meg nem ingat engem ennek az egész világnak a megütődésesem." Világosan mutatott mindarra, a mi Kálvin rendszerében mint az érintett elvnek megvalósítása a hit. a fegyelem és az egyházkormányzás tekintetében kifejezésre jut. Az előadó végül a kálvini reformácziónak a köznapi életben, nevezetesen a családi és a közéletben megnyilatkozó hatását ismertette s ezzel érintette a kálvini ethikának néhány kérdését. Az elnöklő püspök meleg szavakkal adózott Kálvin kiváló magyar történetírójának lelkes hangú előadásáért, a melyet őszinte örömmel hallgattunk mindannyian, mint a Kálvint ért legutóbbi méltatlan támadás értékes visszhangját. A hozzászólók közül Csikesz Sándor fölemlítette, hogy Harnack, a berlini egyetem világhírű egyháztörténet-tanára, a Kálvin-jubileum esztendejében egy hétig Kálvinnal foglalkozott előadásaiban. Azt mondta, hogy nincs még egy olyan egyéniség, a ki gondolataiban úgy magában hordaná az újkort, mint Kálvin. Nem ismer mást, a ki úgy egybefoglalná az újkor irodalmi, tudományos, gazdasági és szocziális munkásságát, mint Kálvin. 0 a mai modern kapitálizmus nevelőapja, hasonlóképen a modern forradalmi eszmék elültetője is. Dr. Kováts István utalt arra, hogy a Protestáns Szemle nagy reformácziói jubileumi számába (a mely a nyomdai nehézségek miatt mindezideig késett) hosszabb czikket írt „A reformáczió és az újkor uralkodó eszméi" czínien, a hol kimutatja, mint gyökereznek az újkor politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi életének uralkodó eszméi a kálvinizmusban. Ilyenképen valóban érthetetlen, miként tarthatja valaki, a ki ad valamit tudományos reputációjára, a kálvinizmus tanait kárhozatosaknak ? ! Mi sem könnyebb szerinte, mint az ityen, a tudománnyal és az igazsággal semmiféle összefüggésben nem lévő állítás alaptalanságát kimutatni. A keresztyénség társadalmi erői a múltban. Délelőtti második előadásaink apologetikus színezetűek voltak. Az első két nap a keresztyénségnek a társadalmi kérdésekhez való viszonyát kívántuk tisztázni. Első nap a keresztyénségnek a múltban való szerepével, második nap pedig a jövő társadalom kialakításában való szerepével foglalkoztunk. Dr. Kováts István „A keresztyénség társadalmi erői a múltban" czínunel válaszolt a szoczialisták részéről a keresztyénséggel szemben hangoztatott vádakra. Rámutatott arra, hogy a keresztyénségben igenis vannak társadalmi erők s a keresztyénség minden korban sugároztatott ld magából társadalmi erőket, ha nem is annyit, a mennyit módjában állott volna. A Krisztus tanításában rejlő társadalmi erők nemcsak az őskeresztyén egyházban, hanem a középkori és az újkori keresztyénségben is kifejezésre jutottak s a mennyiben nem érvényesültek, annak részben az is oka, hogy a társadalmi kérdések kiéleződése az őstermelésről az ipari életre való átmenettel kapcsolatos, tehát újabb keletű. Viszont a mióta a nagy átalakulással kapcsolatban jobban kiéleződtek a társadalmi ellentétek, azóta különösen a külföldi protestáns egyházak sokat tesznek a társadalmi bajok enyhítése érdekében. Egyházalkotmányunk reformja. A délutáni gyűlések tárgysorozatán a magyar kálvinizmus legsürgősebb föladatai szerepeltek. Ezek közül az első nap, dr. Szilassy Aladár v. b. t. t., egyházmegyei gondnok elnökletével, „Egyházalkotmányunk reformjáéval foglalkoztunk B. Pap István theol. tanár előadásával kapcsolatban. Előadó sorjában rámutatott egyházi életünk legkiáltóbb bajaira. Egyben megjelölte azok orvosságát is. Mindenekelőtt megállapítani kívánja a gyülekezetek maximális és minimális lélekszámát. Az apró gyülekezeteket egyesíteni teli. A lelkészképzés gyökeres reformjával kapcsolatban a segédlelkészek ügyét is reformálni kell. Szolgálati pragmatikát és jó fizetést kíván a számukra. Behozandónak tartja a helyi káplánság rendszerét. A lelkésztársaságokat is beveendőknek tartja az egyházalkotmányba. A presbiterek választásánál 12 év helyett elegen-