Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-15 / 49. szám

zását követeli. Míg ugyanis az eddigi rendszer adminisztrált, bürokratikusán kormányzott és csak másodvagy harmadsorban ért rá némi figyelmet fordítani a lelki" életre és a szellemiekre, addig mi éppen ellenkezőleg olyan szervezetet óhajtunk létesíteni az egyházban, mely az adott programm szerint legelső sorban és főként e belső értékekkel foglalkozzék, ezeknek legyen állandó munkása, az adminisztrációt pedig a, szükségesekre szorítva, másodrangú feladatnak ismerje. Mindezeket óhajtjuk, de úgy fent, mint alant minden személyi sérelem nélkül, mindenkit kézfogásra, csatlakozásra, együttes munkára kérve fel. Ha egymást meg nem értjük, hanem széthúzunk, elseper egyrészt a reformációnkkal ellenséges nemzetiségi mozgalom, másrészt az eddigi rendszert minden téren alapjaiban ingató szociális világrend. Isten igéje és országa azonban megmarad és ellenünkre is megalkotja működésű kereteit. Dr. Tóth Lajos. Budapest. Budapestnek kiváltságos helyzete van az országban. Ezután már — Ausztriától, reméljük, mindörökre elszakadván — a szó igaz értelmében fővárosa lesz hazánknak. Budapest a,z egyetlen nyugati értelemben vett nagyvárosunk, már is világváros. Amilyen kiváltságos magának a fővárosnak, a helyzete, olyain a százezer, református lélekszámmal bíró budapesti református egyházó is. Az egész ország szeme függ rajta. Egyházi életét minta gyanánt szeretnék tekinteni mindenfelé. Muraközy Gyula kecskeméti lelkész lapunkban már rámutatott a viszásságokra és hiányokra. A budapesti egyház érdemes fŐgcnduoka az anyagiak fogyatékosságával mentette a szomorú stagnálást. Nekünk az a meggyőződésünk. hogy legnagyobb református egyházközségünk dolgaival nem csak jogunk a sajtó országos nyilvánossága előtt foglalkozni, hanem, mint a reform sajtó munkásainak, kötelességünk is. Kötelessége ez különösen azoknak is, akik, évekre visszhangolóan, közvetlen tapasztalatból ismerik a fővárosi reformátusság hitéletét. Ha eddig hallgattunk: oka a több esztendős, véres öldöklés volt.. A háború befejeződött. A hallgatás egyetlen oka ezzel megszűnt* Most készül a magyarság és reformátusság jövendője. Bár először az országos re formokat sürgetik, nem húnyhatjuk be szemeinket az előttünk lévő, legközvetlenebb közelből ismert budapesti ügyekben sem. Alábbi' sorainkat teljes tisztelettel, féltő szeretettel ajánljuk a budapesti egyház vezetőségének, presbytériumának és a Református Tanácsnak nagybecsű figyelmébe. A budapesti nagy egyház gyülekezeti hitélete így. ahogy van, sok és nagy fogyatkozásban szenved. Ebben minden elfogulatlan református egyetért, velünk. A minden dicséretre érdemes, agilis, mozgékony egyesületek, Szövetségek derék munkát végeznek Budapesten. Ezt és ennek eredményét azonban a budapesti egyház a maga számlájának eredmény rovatába neon írhatja. Azzal a pár száz, vagy ezer koronával, aanit számukra évenként kiutal, nem szerzette meg rá a jogot. Mondjuk ki, a távol állókat állandóan a budapesi egyház elevenebb hitéletéről, belmissziójárói beszélnek dicséröleg, nem tudják, hogy ezt nem a pesti hivatalos egyház vég^i. Egy százezer hívővel bíró egyház nem is végezhetné ezt az imponáló, egyházépítő, ébresztő, hiterősítő munkát, hiszen eltörpülő kevés a lelkészeinek és templomainak száma. Mindenki megállapíthatja, hány lélek jut egy lelkészre, ha elmondjuk: rendes lelkészeinek száma hét, ú. m. 1. óbudai, 2. kálvimtéri, 3. józsefvárosi, 4. budai, 5. VI—VII. kerületi, 6. zuglói, 7. kőbányai. Temploma, lia a Hold-utcai németet nem számítjuk. csak ha/t van. Egy lelkészre több, mint 14,000 lélek esik. Ott, ahol a fővárosi ember annyi impressziónak, lelki, szellemi infkciónak van kitéve. A magyar református egyháznak négy százéves és pedig bevált munka módszere az, hogy a gyülekezeti életet; gyülekezetben akarja megteremteni. A katholiciznms a most élőkbe hibás fogalmait csúsztatott be a gyülekezetre vonakozólag. Amit a katholicizmus gyülekezet alatt ért. nem az. amit a kálvinizmus. A híveknek akármilyen konglomerátuma még nem gyülekezet. Gyülekezet el sem képzelhető öntudatos, eleven, táplálkozó és gyarapodni a gajá vitalitásánál fiogva népes hit és szeretet közönség nélkül. Egyházközség és gyülekezet nem egymást fedő fogalmak, pedig vajmi sokszor felcserélgetik. Ahol egyházközség van, még nem bizonyos, hogy .gyülekezet is található. Egyházjogi lag, szabályszerűen any ásíthatnak egyházközségeket,v

ahol még azután szervezhetik és támad Isten lelkének és az einbe reknek buzgó kooperációja nyomán a keresztyén gyülekezet. Szükséges volt ezt el mondani Budapesttel kapcsolatban, hogy a budapesti egyházközségnek alapvető, ősi bajára, fogyatkozására számítsunk. Eredendő baja, hogy nem volt és nincs ma sem Budapesten református keresztyén gyülekezet. Megengedjük, hogy eleinte, míg kicsiny volt a lélekszám: volt gyülekezet. Azonban, ez alig alakult ki, alig kezdte élni és propagálni a maga. legsajátosabb református keresztyén életét: jött az özönvíz. Elárasztották az ország minden részéiből a fővárosba tízezrével özönlők. Nem bírta felvenni, megemészteni, azaz testére, életébe organikusan beleépíteni ezt a rengeteg, sok, ahány helyről jött: annyiféle reformátust a kezdetnek mindenféle nehézségével küzdő, kicsiny, múlttal nem is bíró. tehát tradíciót sem gyökeresítedt gyülekezet. Orgánumokat sem tudott beállítani túl rohamosan szaporodó népességével lépést "tartva. A legutóbbi évekig két, Óbudával együtt három rendes lelkipásztora volt csupán. így aztán elveszett a sok-sok ezer fővárosba került kálvinista magyar anyaszentegyházunkra nézve, mert ha egyiket-másikat akarata ellenére adófizetésre megcsípték is, ezzel még nlem építették bele a gyülekezetbe. sőt inkább sokszor még jobban elriasztották. Urna-